Debrecen Hajdú-Bihar megye székhelye, megyei jogú város, a térség társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, kereskedelemi és kulturális, intellektuális központja. A város lakosainak száma 205 ezer, amely a megye teljes népességének 38%-át teszi ki. A működő vállalkozások száma 17 400. A városban 48 általános iskola működik. A középiskolákban 13 400-an, a felsőoktatási intézményekben 11 560-an tanulnak mint nappali tagozatosok. Debrecen Magyarország egyik legrégebbi egyetemvárosa. A projekt tehát egy gazdaságilag fejlődő, vonzerővel, növekvő vásárlóerővel rendelkező regionális központban valósul meg, amelynek keretfeltételei már 1998-ban meghatározásra kerültek. A területfejlesztéshez kapcsolódó szempontok főbb összetevői a következők: a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása (informatikai közművek létrehozásával); komplex gazdaságfejlesztés (a vállalkozások hatékonyságának növelésével, érvényesülési képességük fejlesztésével); regionális hídszerepkör fejlesztése, a periférikus helyzet felszámolása (globális információs elérhetőség és információadás széles körű biztosításával); Debrecen EU-s regionális jelentőségű szerepkörének fejlesztése (a projekt EU-régióprogrammá bővítésével).

A távközlési alapinfrastruktúra már kiépült, amelynek szolgáltatója a Matáv Rt. A Digital City Debrecen (DCD) fejlesztési projekt missziója Debrecen város és a régió vállalkozásai, közigazgatása és lakossága számára a legújabb információs technológiák használatának megteremtése. A projekt stratégiájának legfontosabb alapeleme, hogy a fejlesztés megvalósításában aktív szerepet oszt, és együttműködésre készteti az állami, az önkormányzati és a versenyszféra szereplőit. Második alapelv a helyi igények, sajátosságok és elvárások legmesszebbmenőkig való figyelembevétele. A kiépítendő infrastrukturális és szolgáltató rendszer a helyieknek épül, a helyi erőforrásokat is felhasználva, a helyiek vezetésével. A harmadik alapelv tartalmazza a pénzügyi megfontolásokat. A fejlesztés minden fázisa pénzügyileg definiálható és finanszírozható, belátható időn belül megtérülő beruházás. A projekt ugyanakkor nem egy "intelligens település" ködös vízióját kívánja a távlatokból kiindulva visszafelé haladva megvalósítani, hanem - a tendenciákat ismerve - a már rövid távon is felhasználható, bevált technológiát és eljárásokat alkalmazó elemeket honosítja meg először.

A DCD projekt EU-szintű megvalósítása és részbeni finanszírozása érdekében az Európa Unió 5. Keretprogramja keretében angol, ír, svéd, finn és olasz önkormányzatokkal, valamint a céljaikat támogató távközlési és ipari szállító cégekkel közösen, Debrecen várossal együtt pályázott a Matáv a CENTURi21 (Community, Empowerment, Network Trough Universal Regional integration for the 21th century) elnevezésű programmal. Minden CENTURi21-felhasználó egy virtuális közösség tagja, amely egy konkrét információs területet menedzsel és képvisel. A virtuális közösségek regionálisan keresztezik és átfedik egymást. A közös eszközökkel és alkalmazásokkal a virtuális közösségek könnyen menedzselhetők, és lehetővé teszik a maximális integrációt. Ha a felhasználó a régiók valamelyikébe utazik, ugyanazt a felhasználói felületet látja. Az "e-citizen" így használhatja a "saját közösségét", a "saját régióját", a "mi Európánkat" és mindezt mobilisan. Mindez az EU e(u)-citizen anywhere koncepcióját tükrözi.

A műszaki integráció különféle szektoriális szolgáltatásokat tesz lehetővé, érzékeltetésül említünk néhány példát: közösségi információs áruház, e-commerce és e-government szolgáltatások, várostervezés és demokratikus részvétel, független életmód, szociális szolgáltatások támogatása. Az Európa Unió-beli projektet a brüsszeli bizottság befogadta, az EU-szabályok szerint finanszírozza, és ellenőrzi annak megvalósítását. A munka várhatóan a szükséges szerződéskötéseket követően a 2000. év első negyedévében indul, és mintegy 2 és fél évig fog tartani.