Amikor nézünk, a látottakra automatikusan reagálunk, tekintet nélkül arra, hogy hol és mikor látjuk azt. Ugyanez a helyzet mindennel amit hallunk. „Az emberek nem tudnak nem reagálni. Legfeljebb néha az a válasz, hogy figyelmen kívül hagyják az ingert.”

A következőkben elolvashatja, milyen szempontokat érdemes figyelembe vennie hirdetései elhelyezésénél, ha azt szeretné, hogy célpiaca a lehető legnagyobb mértékben reagáljon üzeneteire.

Az emberi viselkedés mechanizmusa teljesen egyforma amikor végighajt egy utcán, hall egy hangot vagy szörföl egy weboldalon: figyelmen kívül hagyás vagy fókuszálás, visszalépés vagy megismerés.

A hirdetések valódi lényege pedig: ha sikerül elkapni célközönsége figyelmét, akkor a szívükre, elméjükre és pénztárcájukra is hatni tud, mert fókuszálni fognak termékére és meg akarják ismerni azt.

Hogy működik a figyelem?

Az emberek általában nagyon jók a blokkolásban – a meg nem látásban – ami a reklámokat illeti. Sajnos ez a helyzet. Pedig nem lehet direkt nem látni valamit ami a látókörünkbe esik. Csak tudatosan - vagy tudattalanul - választhatjuk azt, hogy figyelmen kívül hagyunk valamit.
Bármelyiket is tegyük, az idegrendszernek el kell fogadnia a dolog (pl. a hirdetés) létezését, hogy tudja hova ne irányítsa a figyelmet.

Az  Ön látogatói is csak azután választják ki, hogy figyelmet fordítanak-e hirdetésére vagy nem törődnek vele, miután a tudattalan elméjük jelezte tudatuknak, hogy valamire érdemes fókuszálnia vagy épp fordítva.
Ugyanez igaz a hallásra is. A szülő képes meghallani gyermeke kétségbeesett hangját a zsúfolt játszótér túloldaláról, a szerelmes megismeri partnere lépteit a rengeteg járó-kelő közül – mindannyian számtalan finom jelet érzékelnek és amikor összegzik őket, a tudattalan elme jelzi a tudatosnak, hogy „Most figyelj!”.

Azt az információt mely nincs a direkt fókuszunkban (mert éppen nem vagyunk érdekeltek a témában) úgy érzékeljük mint egy értelmes zajt. Az értelmes zajt általában vételi zavarként ismeri fel az agy, de igazából nem az, hiszen azzal, hogy meghatározta milyenségét, már kiválasztotta a tudattalanunk olyan valaminek, amivel érdemes foglalkozni.

A legjobb példa az értelmes zajra amikor egy gyerek sír a játszótéren. Ön beszélget a többi szülővel és hirtelen a társalgás lényegtelenné válik. A gyerrmekének szüksége van Önre.

Bármi ami felkelti a figyelmét, az többé már nem zavaró körülmény, mert felkeltette a figyelmét. Amikor Ön észleli, hogy gyermeke sikoltása csak az öröm kifejezése volt, megrázza a fejét és visszatér az eredeti beszélgetéshez.

Hogy mi kelti fel a figyelmünket az a szelekciós mechanizmusunktól is függ, mely szoros összefüggésben áll a kultúrával, anyanyelvvel, életkorral, nemmel, iskolázottsággal, életstílussal stb.

Szerencsére a szelekciós mechanizmusok használatához nem szükségszerűen fontos a részletes megértésük. A lényeg az Ön számára a következő:
1.    Ha eléggé ismeri a célközönségét,
2.    akkor tudja, hova tegyen értelmes zajt a vizuális területükre – vagyis hirdetést a weboldalára,
3.    így ők amikor meglátják azt azonnal befejezik amit eddig csináltak és ráfókuszálnak, ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynák.

Amit Önnek pontosan tudnia kell, hogy célközönsége weboldala mely részén milyen fajta információt vár el, hogy hitelesnek fogadja el azt.
A látogató élménye egy weboldalon az ott fellelhető elemek komplex skálájából áll össze. Néhány közülük onnan származik, hogy mi található az oldalon, de a maradék mindenképp attól függ, hogy mi zajlik éppen a látogató életében amikor az oldalra téved.

A média szakemberek veszte: amiről nem tudnak

Léteznek olyan reklámhelyek, melyek nagyon jól teljesítenek. Azonban a média tervezés és vásárlás folyamata általában meglepő módon zajlik. A média ügynökségek nem sokat tudnak arról az anyagról amit szeretnének kihelyezni a webre. Pontosabban nem beszélnek azokról a dolgokról melyek nyilvánvalóak lennének, hogy figyelembe kell venniük:
-    Hogy néz ki a hirdetés?
-    Mi minden található még az oldalon ahova a hirdetést szánjuk?
-    Milyen lesz az összhatás az oldalon?

A reklám kihelyezések megtérülése sokkal magasabb lenne, ha a média szakemberek a hirdetések helyének kiválasztása előtt válaszolnának néhány a felhasználók viselkedését nagyon is jellemző kérdésre:
-    A célközönség szociálisan aktív? (blogol stb.)
-    Rendelkezik kiterjedt társadalmi kapcsolatokkal? (tovább ajánlás lehetősége)
-    A reklám személyes oldalon kerül kihelyezésre (pl. gmail fiók)
-    Szoros kapcsolatban áll-e a célközönség bármivel? (motiváció kiderítése)

A következő kérdések a technikai tervezés miatt fontosak:
ˇ    Hányszor fog a célközönség bármilyen formában is találkozni az anyaggal egy adottt időszakon belül?
ˇ    Kapcsolódik-e blog bejegyzés a kampányhoz?
ˇ    Ha egy többlépcsős kampány, akkor mennyi idő múlva kezdődik a 2-es fázis?
ˇ    Melyek a célpiaci fő értékei? (kulturális, vallási stb. – helyszín miatt fontos)

Ha egy média kampány tervezése során Ön vagy a megbízott szakember gondot fordít a fenti elemek érvényesülésére, az rendkívüli módon leszűkíti, hogy hol jelenhet meg hirdetése, így a helyszín is nagy mértékben elősegíti majd üzenete elfogadását célközönsége elméjében.

A felhasználók annyira sok reklámot látnak nap mint nap a weben, hogy a média szakemberek számára csupán egy pillanat áll rendelkezésre, hogy elkapják a célközönség figyelmét. Éppen ezért annyi információt kell tudniuk célközönségükről, amennyit csak lehet. Minél többet tudnak, annál nagyobb az esélyük, hogy megfelelően kommunikáljanak egy üzenetet és az valóban el is nyerje az érdekeltek figyelmét.

Forrás: www.internet-marketing.hu