A magyar távközlési piac csupán néhány év leforgása alatt a kényszertől nem motivált hiánygazdaságból a nyugati normákkal vetekedő versenyképes környezetté fejlődött. A korlátozott számú vezetékes, illetve mobilszolgáltatókba történt külföldi befektetéseknek köszönhetően átalakult a részben monopolisztikus piaci szerkezetet. A lehetséges új piaci szereplők számára a magyar távközlési piac a legutóbbi időkig zárva volt. A jövőben azonban a verseny jelentősen növekedni fog. Ez állapítható meg abból a részletes piacfelmérésből, amelyet a közelmúltban készített a goetzpartners és a Consolidus.
Magyarország a maga 10,1 millió lakosával és 88,9 milliárd eurós bruttó hazai termékével a nagyobb kelet-európai piacok közé tartozik. A rendszerváltoztatás során a magyar távközlési piac fokozatos liberalizáción esett át, és a Magyar Telekomot (korábban Magyar Távközlési Vállalat, Matáv) privatizálták. A liberalizáció számos olyan nemzetközi befektetőt vonzott, mint például a Deutsche Telekomot, a Telenort, a Vodafone-t, a Tele Danmarkot vagy a UPC-t, amelyek jelentős összegeket fektettek be a magyar távközlési infrastruktúrába. Mégis, a magyar távközlési piac az ország 2004. májusi EU-csatlakozásáig kevésbé volt nyitott, és csak az azóta eltelt három évben vált dinamikusabbá. Mára a penetráció aránya és a szolgáltatási színvonal elérte a nyugat-európait, és a magyar háztartások jövedelműknek már 3,8 százalékát költik távközlési
szolgáltatásokra.
A verseny azonban alapvetően még mindig csak 3-4 jelentősebb szereplő között zajlik a különböző piaci szegmensekben. Közülük a legnagyobb szolgáltató, a Magyar Telekom 79 százalékos részesedést ért el a vezetékes, 44 százalékosat a mobil-, 19 százalékosat a kábel- és 43 százalékosat az internetszektorban.
A jövőben azonban a verseny intenzívebbé fog válni, amint ezt a goetzpartners és a Consolidus közös tanulmányukban megállapították. A vezetékes piac szűkülni fog, a mobilpiac lassan telítődik, a szélessávú internetszolgáltatások növekedési potenciálja pedig a számítógépek elterjedtségének hiánya miatt korlátozott. Ebben a helyzetben a magyarországi piaci szereplők a növekedési potenciál új tényezőit keresik (mobiltévé, WiMAX, UMTS), amelyek különösen az új internet- és mobiltechnológiák eredményeképpen keletkeznek.
- Az új mobiltechnológiák jelentős hatást fognak gyakorolni a mostani piacstruktúrákra. 2002 és 2005 között a penetráció a vezetékes piacon 10 százalékponttal 87 százalékra csökkent. Az új technológiák, mint az UMTS, az EDGE és a WiMAX, jelentősen ki fogják élezni a versenyt, miután új üzleti modelleket kínálnak a mobilpiacon mind a már bent lévő, mind az új belépő piaci szereplőknek - állítja Armin Raffalski, a goetzpartners vezetési tanácsadók egyik tagja. A mostani piacstruktúrákat olyan szereplők alakítják, mint a Skype, illetve olyan új üzleti modellek, mint a Triple Play, amelyet a már a piacon lévő szereplők, mint a UPC vagy a Magyar Telekom is kínálnak. A Magyar Telekom, a magyar távközlési piac jelenleg kiemelt szereplője beolvasztotta mobilüzletágát az anyacégbe, és most egyazon forrásból kínálja vezetékes, mobil- és
internetszolgáltatásait.
- Ez a szerkezetátalakítás a kifejezetten ügyfélközpontú megközelítés egyik példája, ellentétben az eddigi technológiaközpontú megközelítéssel - mondja Zsoldos Zoltán, a Consolidus ügyvezető igazgatója.
Habár a feltörekvő piac változásai alapvetően lehetőségeket adnak új szereplőknek is, a goetzpartners és a Consolidus úgy gondolja, hogy a mostani piacstruktúra még inkább meg fog szilárdulni. Ezáltal új szereplők csak úgy tudnak belépni a piacra, ha a magyar távközlési hatóság lehetővé teszi új üzleti modellek alkalmazását, vagy valamelyik bent lévő nemzetközi szereplő kilép a piacról (mint például a Swisscom, amely eladta tulajdonrészét az Antenna Hungáriában).