A legolcsóbb noteszgépek szegmense a közelmúltban komoly fejlődésen ment át. Pár évvel ezelőtt nem is létezett ez a kategória; aki nem nélkülözhette az olcsó, hordozható számítástechnikát, az ütött-kopott, használt, becsempészett gépekkel oldotta meg a dolgot. Aztán megjelentek a 100 ezer forint körüli masinák, de sok köszönet nem volt bennük. Borzalmas anyagokból, noname gyártók által összeeszkábált gépek voltak - asztali komponensekből, névleges akku kapacitással -, jó, ha nem estek szét azután, hogy otthon kivettük a dobozból. Egy-két éve már márkás termékeket is lehetett venni, de többnyire 1-2 éves megmaradt alkatrészekből építették ezeket a noteszeket.

Nézzük, manapság miről is kell lemondani annak, aki nem akar, vagy nem tud többet szánni a gépre. Ezért a pénzért nem kap saját memóriával ellátott videóvezérlőt. Ez a legtöbb felhasználásra amúgy is teljesen felesleges. Kisebb teljesítményű CPU. Olyan, ami még így is túlságosan erős a legtöbb feladatra. Ráadásul csodák nincsenek, ezek a CPU-k kevesebbet is fogyasztanak, így ezt akár előnynek is felfoghatjuk. Emiatt persze a programozók, videósok kiesnek a mezőnyből, de a legtöbb főiskolai szaknál ez nem probléma. Manapság már előfordulnak 1 GB memóriával felszerelt gépek is az olcsók között, de a többség még 512 MB-tal rendelkezik. Ez adott esetben kicsit kevés lehet, de csekély összegű ráfordítással bővíthető, ha úgy alakul. Végül pedig nincs rajtuk operációs rendszer, vagy csak valamilyen DOS, esetleg egy Linux.

Ezektől eltekintve, ezek márkás gépek: az Asus, az Acer, Dell és Fujitsu-Siemens gyártmányait találhatjuk ebben az árkategóriában. Olcsóságuk ellenére a legmodernebb technológiával, a legújabb CPU-val, alaplapi vezérlővel stb. Nem nyugaton levetett, újracsomagolt, hanem csúcstechnológia, gyári garanciával. Tehát ha tanuláshoz kell egy notebook, érdemes megfontolni például az Asus X51R sorozatát, az Acer Extensa és Aspire modeljeit, vagy a Dell 6100 és 1501-es gépeket, de akár a Fujitsu-Siemens Amilo Li1705-ösét is.