A vállalat kaliforniai Almaden kutatóközpontjában sikerült kezelni az atomok mágneses irányultságát, tehát az anizotrópiáját. A gyakorlatban is elvégzett kísérletek azzal kecsegtetnek, hogy egyetlen atom képes mágneses adatcellaként működni, tehát felruházható a 0 vagy 1 jelentéssel. Ilyen módon az adattárolók hihetetlenül kis méretben képesek lennének hatalmas információt kezelni, olyan ez, mintha zsebpiszok méretre zsugoríthatnánk a Széchenyi könyvtár összes kötetének tartalmát.

Szinte ezzel egy időben az európai részleg zürichi laboratóriumában egyetlen molekulányi elektromos kapcsolót készítettek. A nanoszintű megfigyelések során észlelték, hogy egyes molekulák hidrogén atomokkal ki-be kapcsolódó áramköri kapcsolókká alakíthatók, melyek működés közben megtartják szerkezetüket. Mivel ilyen kis kapcsolók milliói alkotják a processzorokat, ezek mérete is eddig elképzelhetetlen módon lekicsinyíthető lesz.

Talán túlzás nélkül állítható, hogy mindkét csoport igazi áttörést ért el, mely szinte paradigmaváltás szerű változásokat indíthatnak be a számítástechnikában, és ezen keresztül mindennapjainkban. Mind a memóriák gyártói, mind a processzorok előállítói fizikai korlátokkal küzdenek, és nem egyszer jelentették már ki félig viccesen, hogy csak az jelentene megoldást, ha minden atomot külön vezérelni tudnánk. Az IBM munkatársai pontosan erre készülnek, és jóllehet eredményeik akár még egy évtizedig nem jelennek meg a boltokban, a kisebb és kevesebb energiát termelő, hatékonyabban előállítható és működtethető eszközök megszületése mindannyiunk létérdeke.