A nyitónapon Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a rendezvény egyszerre képviseli az állandóságot, az informatikai iparágon belüli másfél évtizedes útkereséssel és a változást, a fejlődő piac új kihívásainak együttműködésen alapuló leküzdésével. Épp ezen változás jegyében alakították ki azt a 13 sarokpontot, ami a legfontosabb az iparág szereplőinek a hatékony továbblépésben. A legfontosabb a közbeszerzések egyszerűsítése, a szabványosítás, az informatikai szakképzés, de külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi szektor kihívásai, a kormányzati informatika korszerűsítése, illetve a kkv-k és induló vállalkozások sajátosságai, üzleti kihívásaik is.

A konferencia gerincét adó kormányzati reformok Baja Ferenc, államtitkár és Simon Géza, kormánybiztos tolmácsolásában kerültek terítékre. Simon Géza, az Elektronikuskormányzat-központ vezetőjeként ígéretet tett, hogy az eddigi főként intézményeket célzó fejlesztéseket a jövőben a lakosságot is érintő projektek is követik majd. A front office fejlesztésekor fontos szempont lesz, hogy ne csak jól működő, de felhasználó barát felületet is alakítsanak ki. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nincs univerzális követhető példa, ezért Magyarországnak saját magának kell kitaposnia a helyes utat. A kormányzati gerincháló mára 179 telephelyet szolgál ki, közel 1700 millió látogatás történt eddig, de a jövőben biztosítani kell az állampolgárok számára, hogy ne csak informálódni tudjanak, hanem lehetőség legyen teljes ügyintézésre, dokumentum kezelésre és az ügyek nyomon követésére is. 2005-ig számos cél megvalósult, így továbblépve az új stratégia már ebben a hónapban a kormány elé kerül. Problémát főként az jelenthet, hogy a közigazgatási reformmal ellentétben az államreform még viszonylag új témának számít, ráadásul nem állnak rendelkezésre részletes EU előírások erre vonatkozóan. A 100 milliárdos volumenű közigazgatási- és önkormányzati reform megfelelő működését a jelenleg is tartó 7+2 éves periódus alatt kell biztosítani, odafigyelve az eddig elaprózott, párhuzamos technológiák helyetti egységes tervezésre.

Ehhez kapcsolódva Baja Ferenc, államtitkár a kormánykabinet stratégiai működéséből kiindulva az államreform- és az eközigazgatási operatív programok működésébe avatta be a jelenlevőket, illetve mondanivalójába belefoglalta távol lévő Draskovics Tibor, tárca nélküli miniszter álláspontját is. „Azt a politikust szeretem, aki az informatikáról nem beszélni akar, hanem a saját feladatain belül azt arra használja, amivel hatékonyabbá válik a munkája” – mondta. Ezzel magyarázható, hogy jelenleg nem létezik központi IT döntéshozó, hanem minden terület szakpolitikusának kell megtennie a megfelelő lépéseket. Baja méltatta a jelenlegi pénzügyminisztert, aki posztjában elsőként használja az IT-t ilyen módon. Továbbá megtudhattuk, hogy az autópálya program részleges lezárásával gazdasági- és közlekedési miniszter esélyt kap arra, hogy nagyszabású IT infrastruktúra fejlesztéseket hajtson végre, ami a szűkös esztendők után lehetőségként jelenhet meg a hazai IT iparág számára. Ugyanakkor a modernizálás során nem szabad beszűkíteni a lehetőségeket, nem várható el minden állampolgártól, hogy digitális eszközökkel felvértezve akarja intézni az ügyeit, ezért kellő figyelmet kell fordítani a már meglévő rendszerek, mint a személyes ügyfélszolgálat vagy az okmányirodák fejlesztésére, újragondolására is. Az eljárások egyszerűsítésével és a szabványosítással új lehetőségek nyílnak meg, melyeket viszont nem szabad a jogosság kérdésével bizonytalanná tenni. Baja szerint „az emberek nem szeretnék, ha univerzális azonosítás lenne, mert nem bíznak a hivatalokban, biztosak szeretnének abban lenni, hogy minden hivatal csak addig lát el, amíg az adott ügymenet igényli.” További nehézség, hogy az alulinformatizált közigazgatásba való beruházás nehezen emészthető egy megszorító politika árnyékában. Az általa is támogatott modell, mely zöldmezős beruházásként kezelte volna az eKözigazgatás átalakítását, az 500 milliárd forintos büdzsé helyett, csak 140 milliárdból gazdálkodhat, ami kizárólag az alapok megteremtéséhez elegendő. Ennek ellenére bízik abban, hogy a jól sikerült projektek nyomán a kevésbé sikeres területekről való átcsoportosításokkal a periódus végére véghez vihetik terveiket. „Ma Magyarországon senki sincs könnyű helyzetben, de az IVSZ együttműködése eddig is hasznos volt, most pedig főként felértékelődik majd. Felértékelődik az EU-s projektekben és a hétköznapokban is.” – fejezte be prezentációját az államtitkár.

Ezután az információs hadviselés került terítékre egy szakmai kerekasztal beszélgetés formájában, ahol Sík Zoltán Nándor (ENU Advisory Kft.) vitaindítója után komoly diskurzus bontakozott ki a technológiai sebezhetőség, a kritikus infrastruktúrák védelme témakörben. A vitaindító szerint minél jobban technológia függő egy állam, annál sebezhetőbbé válik. Itt viszont nem háborúról van szó igazán, nem terroristákról vagy frontvonalakról, hanem egy ennél komplexebb dologról. A cyber hadviselés során nem tudni, hogy ki az ellenfél, béke van-e vagy háború, ha egyáltalán vannak még ilyen állapotok, sőt nem különül el a szándékos terror illetve a vétlen katasztrófa. Az IVSZ számára ugyanakkor az előadás létjogosultságát nem a veszélyérzet adja, hanem az, hogy ezzel a tematikával jelenleg sem a kormányzat, sem a szakma nem foglalkozik érdemben, így a piaci szereplők számára ez egy jó lehetőség a növekedésre.

A konferencia második napján ugyancsak élénk érdeklődésre számot tartó témák kerültek a közönség elé. A reggeli programot a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium kabinetfőnöke, Kákosy Csaba nyitotta, s nyomatékosította azt a korábban is hangsúlyozott álláspontot, hogy téves azt hinni, hogy a kormányzatnak szükséges szerepet vállalni a technológiai területeken. Az viszont az állam felelőssége, hogy fejlessze a saját szolgáltartásainak elektronikus elérhetőségét, ezzel motiválva az informatika használatát azoknál, akik még nem élnek ezekkel a lehetőséggel. Az eddigi iparági fókusz mellett Kákosy elmondása szerint a GKM újra kiemelten kezeli majd az internethasználat lakosság körében való további terjesztését.

Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke, pénteki beszédében megállapította, hogy jelenleg az IT piac a szereplők érzékelése alapján nem egyértelműen pozitív, sőt igen vegyes képet fest, akkor is ha tudni lehetett, hogy ez a kormányzati ciklus egy erős kiigazítással indul. A közeljövőben viszont felgyorsulhat az állam alkalmazkodó képessége az új kihívásokhoz, de azt sem szabad elfelejteni, hogy ennyi koncentrált forrás állami IT fejlesztéshez még soha nem állt rendelkezésre, mint most. Ennek tükrében, az IVSZ bizakodó és a saját maga által kijelölt prioritások mentén pozitívan áll a következő év elé.

Ezek után az egyik legkurrensebb politikai témával, az egészségügy kérdésével folytatódik az esemény, de a nap folyamán szó esik a várható kormányzati beszerzésekről, versenyképességről és a média, telekommunikáció, IT hármas konvergálódásáról is. Az eseményre ezen a napon már több, mint 200 résztvevő regisztrált.