A kísérletet Earl Barr, a Kaliforniai Egyetem végzős diákja az Új-mexikói Egyetem munkatársaival együttműködve végezte, és egészen meglepő eredményre jutott. A kínai internetcenzúra abban tér el a többi országban alkalmazott módszerektől, hogy nem csupán a politikailag tiltottnak minősülő tartalmakat bemutató weboldalak letiltására korlátozódik, hanem speciális módon szűri a kínai webszervereken kínai számítógépekről befutó adatfolyamot is. A szűrő abban az esetben, ha politikailag tiltott szavakat vagy kifejezéseket talál, igyekszik megszakítani az adatforgalmat a szerver és a kliens között. Nos, Barr és kollégái úgy tapasztalták, hogy a legtöbbször ez csak akkor következett be, amikor az inkriminált kifejezéseket tartalmazó „csomagok” már mélyen átjárták a kínai hálózatot, ami azonban ennél is figyelemreméltóbb, hogy az esetek mintegy 28%-ában a blokkolás egyáltalán nem működött. Ilyen főként akkor fordult elő, amikor egyszerre sokan voltak fönn a kínai hálón.

Az érdekes tanulmány tanulságai ellenére egyáltalán nem szabad lebecsülni a kínai webcenzúra erejét, különösen ha belegondolunk, hogy a puszta létéből fakadó visszatartó erő jóval nagyobb lehet, mint az a nagyságrend, amit a rendszer ténylegesen ki tud szűrni. A tanulmányhoz felhasznált tesztelés során az alkalmazás olyan fogalmakat talált a kínai webre nem illőnek, mint a Falun Gong mozgalom, a náci Németország, a Tienanmen téri vérengzés, vagy egyszerűen a demokrácia.