A hétvége igazi meglepetése, hogy a leginkább az IBM elleni Linux jogok miatti perről elhíresült vállalat beadta a csődeljárásra vonatkozó kérelmét.
Az SCO egy olyan vállat volt, mely mindig is a háttérbe húzódott, üzleti tevékenysége nem volt kiemelkedő, ám jogi tevékenykedése annál nagyobb figyelmet vonzott rá. A cég a Linux közösség osztatlan és egyöntetű utálatát tudhatta maga mögött, mivel egyik legfőbb ténykedése a birtokába jutott jogok alapján a Linux-gyártók sorozatos beperlése volt. Az SCO a Linux/Unix részjogok miatt úgy érezte, hogy részesedés illeti minden egyes Linux fejlesztés után. Nem csak az volt ezzel a gond, hogy dollármilliárdokra rugó követelésekkel álltak elő, de az is, hogy hiába hangoztatták a Linux szerelmesei, hogy a rendszer lényege éppen annak szabadsága. Márpedig az SCO olyan alapmegoldásokat mondott magáénak, melyek minden, tehát teljesen ingyenes Linux termékekben is jelen vannak, így azok is jogdíjkötelesek lennének, tehát többé már nem ingyenesek. Az SCO által indított pereket még felsorolni is hosszú, beperelték a Microsofttól kezdve az IBM-en át a Novellig szinte az összes nagyobb piaci szereplőt.
Az SCO tehát egyre inkább egy olyan vállalt szerepében tűnt fel, mely nem saját fejlesztéseiből, hanem a birtokába jutott jogokból szeretne fennmaradni, így inkább piachátráltató erő, mint azt fejlesztő résztvevő. A cég azonban a jelek szerint elszámította magát, egyrészt az elhúzódó perek miatt nem jutott készpénzhez, másrészt sorra ellenpereket indítottak ellene, harmadrészt pedig kulcsfontosságú pereket nem sikerült megnyernie, ami egész stratégiáját megingatta. Ilyen volt például a Novell elleni per, melyben augusztus közepén a bíróság nem az SCO-nak ítélte a Unix operációs rendszer jogait. Először jó ötletnek tűnt ez a jogi játék, amit jelez az SCO által az IBM ellen 2003-ban indított per, mely akkor olyan ígéretes pénzforrásnak tűnt, hogy a cég augusztusi áron 1 dollár 55 centes részvényei egészen a 19 dollár 41 centig szöktek fel. Mára azonban megtört a varázs, a vállalat saját farkába harapó kígyóhoz hasonlóan éppen a saját maga által indított persorozat áldozta lett, mivel ezeket részben elvesztette, másrészt felőrölték a cég anyagi tartalékait. Az SCO az elmúlt dicstelen fél évtized után a hét végére időzítette a csődeljárás benyújtását, és a csöndes távozást a színről.