Az ügy jogi szakasza 2004-re nyúlik vissza. Akkor a bizottság - öt évi vizsgálódás után - határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével, és ezért 497 millió eurós bírságot szabott ki vele szemben.

Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az "interoperabilitáshoz szükséges információk" versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak - a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán - a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és terjesztésére való felhasználásának az engedélyezését. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni, a kliens-szerver, valamint a szerverek közötti kommunikációs protokolljainak "specifikációit".

A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot arra, hogy hozza forgalomba a Windows ügyfélszámítógép operációs rendszernek a Windows Media Player-t nem tartalmazó változatát.

A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése iránt.

Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. Hatáskörébe tartoznak egyebek közt a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek, amelyek a közösségi intézmények határozatai ellen irányulnak - amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket. Ilyen például az a kereset, amelyben egy vállalkozás megtámadja azt a határozatot, amellyel a bizottság pénzbírságot szabott ki rá.

Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben az Elsőfokú Bíróság 13 bíróból álló nagytanácsban határoz - ilyen a mostani Microsoft-per is.

Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen  két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt  az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani, tehát ezzel az ítélettel még aligha kerül pont az ügy végére.

Időközben a Microsoft - amelynek évi bevétele mintegy 57 milliárd dollár - vonakodva, de megfizette a közel félmilliárd eurós bírságot, és piacra vitte a Windows Media Player nélküli változatát is. Ám Brüsszel azóta - 2006 júliusában - újabb 280 millió euróra büntette a céget, mert az addig nem teljesítette az eredeti ítéletben foglalt kötelezettségeit. A különböző büntető kamatokkal együtt a Microsoft összesen akár egymilliárd eurót is bukhat a történeten.

A Microsoft versenytársai azt mondják, hogy a Bill Gates alapította cég azóta sem változtatott "ragadozó" piaci magatartásán. A Google például legutóbb azt tette szóvá, hogy a Microsoft a Windows legújabb verziójába, a Vistába beépítette a Google dokumentumkeresési módszerét, és a Microsoft által kínált asztali számítógépes Vista szoftver blokkolja a Google, a Yahoo és mások által kínált alkalmazásokat.