"Hírközlés 2007 - A konvergencián innen és túl" mottóval, szeptember 26-án immár nyolcadik alkalommal rendezett távközlési konferenciát a CEBC. A közel 60 résztvevő nyolc előadást hallgathatott meg. A moderátor szerepét Mátrai Gábor, az UPC kormányzati kapcsolatok és szabályozási igazgatója látta el.
Tóth László, az NHH stratégiai igazgatója a fogyasztók érdekeinek szempontjából készített 1200 fős reprezentatív mintán végzett hatósági felmérés eredményeit elemezte. Néhány megállapítás ebből: a lakosság ma kedvezőbbnekítéli az árváltozásokat, mint két éve; az újabb típusú szolgáltatásokkal kapcsolatban nagyobb a lakosság alulinformáltsági érzete; a digitális rádiózás nem nagyon érdekli a lakosságot, a mobilkészülékek új lehetőségeinek a kihasználásában a fényképezési funkció viszi a prímet; a mobiltévézés lehetőségétől a megkérdezettek 40%-a nem zárkózik el, 27%-uk fizetne is érte. A digitális földi műsorszórási tenderrel kapcsolatos moderátori érdeklődésre az előadó azt válaszolta, ez év október 31-ig kell a végleges pályázatot kiírni.
Az ORTT jelenéről és jövőjéről beszélt Kovács György, a médiahatóság elnöke. A hiányzó tartalomszabályozási és közszolgáltatásról szóló törvények kapcsán kijelentette: "a tartalom legalább olyan fontos kérdés, mint az a felület, amin továbbítódik. A digitális átállás vesztese a közszolgálat." Nem várja, hogy a digitális átállást követően az értékes tartalmak versenyének kora jön majd el. Véleménye szerint komoly gond lehet a helyi televíziókkal, ha a ma fennálló pénzügyi problémáik továbbra is fennmaradnak. Kijelentette, médiahatóság a jövőben is lesz Magyarországon. Az integrált médiahatóság mellett tette le a voksát. Véleménye szerint a közszolgálatot illetően az államnak kell a vezető szerepet vinnie.
Frischmann Gábor (AAM) a gyakran ismételt (GYIK) és a ritkán ismételt (RIK) kérdéseket feszegette előadásában. Az inkumbensi integrálódásra és újrastruktúrálódásra aktuális példa a Magyar Telekom szeptember 24-én bejelentett működési változása. A RIK témában (mi érdekli a felhasználót?) többek között gondként említette, hogy az ún. egyszerű egyedi szolgáltatási szerződések sem informatívak. Kitért a közeljövő újgenerációs hálózataira (NGN) is. Szerinte az optimális NGN képes mindenféle tartalmat mindenféle elérésen át eljuttatni a felhasználóhoz.
Pintér Andrea, az UPC jogi igazgatója előadásának címe: "A műsorterjesztők válaszai a konvergencia kihívásaira" volt. Alternatívaként merül fel a műsorterjesztő szolgáltatóknál a horizontális és vertikális integráció. A dilemmák között említette, hogy a digitális szolgáltatások bevezetése komoly tőkeerőt feltételez.
Megyeri Tibor, a T-Online részéről az inkumbens szolgáltató IPTV bevezetéssel kapcsolatos álláspontját ismertette. Ismeretes, hogy a vállalatnál most kezdődött a kereskedelmi szolgáltatás, jelenleg háromezret meghaladó előfizetővel.
Várnai Éva (KPMG) a fix-mobil konvergencia jelenéről és jövőjéről adta közre gondolatait, felhasználva a KPMG mobilkészülékek használatáról szóló nemzetközi tanulmányát. Véleménye szerint minden bizonnyal Magyarországon is meg fognak jelenni a virtuális mobilszolgáltatók. Egyfajta integrálódásban látja a jövőt. Hozzátette: "Nincs más út, mint a házasság, de mikor?" Mátrai hozzászólásában úgy vélte, a fix-mobil konvergencia főleg az inkumbens szolgáltatóknak ad további lehetőségeket.
A konvergencia témájához hozzászólva, Szathmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója előadásában kifejtette: három konvergencia (infrastruktúrák, szolgáltatások, vállalatok)meghatározása fedi le a kérdést a telekom világában. Véleménye szerint a verseny további fenntartásának alapfeltétele, hogy az NGN-hez ne csak a tulajdonos inkumbens szolgáltató férjen hozzá. További megállapításai: a kábeltévé infrastruktúra a legalkalmasabb a Triple Play szolgáltatásra; Magyarországon a kábeles internet hónapról-hónapra növekvő részesedést szerez az adsl internettel szemben, a kombinált szolgáltatások kihívások elé állítják az alternatív szolgáltatókat.