Az innovációs képesség meghatározó tényezője az ország versenyképességének. Az IBM Magyarország és a GKIeNET Innovációs trendek 2007 című kutatása számos vállalatvezető megkérdezésével több gazdasági szektort is vizsgált az innováció szempontjából. A válaszok alapján kiderül, hogy azok a vállalatok a leginnovatívabbak, amelyek piacain a legerősebb verseny, s hogy az informatika megfelelő alkalmazása minden szektorban a siker kulcseleme.
 
A kiskereskedelemben kiemelkedő az innováció iránti igény: minden kereskedőcég próbálja ötletekkel és gyorsasággal megelőzni a konkurenciát. A kisebbek tekintetében jó minőségű, egyedi áruk kínálata és a megkülönböztetett kiszolgálás jelenti a kiutat a nagyvállalatokkal szembeni piacvesztésből, másrészről az egymással versenyző multinacionális vállalatok számára a folyamatos újítások – kapcsolódó szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - adják a piaci részesedés megtartását. Minden szereplő számára új lehetőségeket teremt az internetes értékesítés, bár a szabályozási környezet bonyolultsága és az elektronikus kereskedelem szempontjából kiforratlan törvény a piac fejlődésének útjában áll.

A szállítmányozás és logisztika kedvező földrajzi adottságunk miatt ígéretes terület, de hazánk adottságaiban több a lehetőség, mint amennyit jelenleg kihasználunk. A magyar éves átlagos áruszállítási teljesítmény több mint fele az országon áthaladó tranzitforgalom, amelyhez nem adunk értéket. Az innovációban hatalmas a különbség a vasúti és a közúti szállítás között. A közúti áruszállítást sokszereplős, éles piaci verseny jellemzi, ahol az újítási képesség a fennmaradás nélkülözhetetlen eleme. A kisméretű hazai fuvarozócégek és a külföldi társaságok megjelenése mellett nemzetközi elismerést kiharcoló, magyar érdekeltségű vállalatok nőttek fel. A sikeres hazai közúti fuvarozók kiemelt szerepet szánnak üzleti folyamataik informatikai támogatottságának, hogy az éles versenyben optimalizálják kapacitásukat, útvonalaikat, munkatársaik terhelését és biztosítsák a megfelelő tervezést. Integrált elektronikus rendszerek kiépítésével valósítják meg szállítmányaik nyomon követését, teszik átláthatóvá adminisztrációjukat. A magyar vasúti szállítás versenyképességének megtartásához hasonló szemlélet szükséges.

Az idegenforgalmi iparban az utazásszervezők és a szálláshelyek körét egyaránt szigorú ár- és minőségi verseny jellemzi. Az internetes foglalások és a gyors összehasonlítás lehetősége arra késztetik a piaci szereplőket, hogy egyénre szabott ajánlatokkal álljanak elő. A másik oldalon az önkormányzatok, társulások és kistérségek saját turisztikai stratégiájuk részeként turisztikai szervezeteiket, online megjelenésüket önállóan igyekeznek kialakítani, országosan átgondolt, egységes, turisztikai stratégia nélkül, amely keretbe foglalhatná a jövőbeni fejlesztéseket.

A kutatás kitér arra is, hogyan értékelik helyzetüket a jövő innovátorai, a végzős egyetemisták. A hallgatók hiányolják a gyakorlatias képzést és általában úgy látják, kevés lehetőségük adódott a különböző vállalatok működésének megismerésére, ugyanakkor elégedettek az elméleti oktatás színvonalával.

Paál Péter az IBM Magyarország vezérigazgatója elmondta: „A kutatás eredményei megerősítik meggyőződésünket, hogy a vállalatoknak és az oktatási szférának a lehető legszorosabbá kell fonni kapcsolataikat. Az IBM Magyarország számos, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést alakított ki felsőoktatási intézményekkel: közösen fejlesztünk tanterveket egyetemekkel és főiskolákkal, közös kutatási projekteket indítunk, munkatársaink gyakorlat-orientált kurzusokat tartanak, gyakornoki programokat indítunk, hogy integráljuk a hallgatókat az üzleti életbe. A gazdaság szereplőinek, ahhoz hogy versenyképességüket megtartsák és fejlesszék, szükségünk van tehetséges, innovatív szemlélettel rendelkező végzősökre, s tapasztalatokkal, gyakorlati ismeretekkel, technológiával tudják segíteni az oktatási intézményeket.”

A kutatás teljes anyaga megtalálható a GKIeNet honlapján:
http://www.gkienet.hu/