Alig több mint egy hete választották meg Vint Cerf helyett Peter Dengate Thrusht az ICANN igazgatótanácsa elnökének, és a szervezet máris gyorsabb vágányra helyezte a nemzetközi domain nevek fejlesztését.
A nemzetközi, azaz latin betűk helyett helyi nyelvi karaktereket tartalmazó legfelső szintű országkód domaineket (ccTLD) tavaly év elején kezdte tesztelni az ICANN, és idén gyakorlatilag sikeresen le is zárultak a mesterségesen szimulált szerverkörnyezetben végrehajtott próbák. A kérdés azért igen fontos, mert abban az esetben, ha nem sikerül megoldást találni a nemzetközi domainek alkalmazására, az internet könnyen részekre szakadhat. Jelenleg a domainek kizárólag a latin abc 36 betűjét, valamint a kötőjelet tartalmazhatják, amit más írásmódot alkalmazó kultúrákban, például Kínában vagy az arab világban sokan sérelmeznek. Ha technikai, vagy netán részben politikai okok miatt meghiúsulna a nemzetközi domainek bevezetése, akkor valószínűleg lennének olyan országok, ahol ennek ellenére ragaszkodnának a saját nyelvükön írt internetcímekhez. Ezek azonban csak a helyi gyökérszervereken (DNS) működnének, azaz a világháló menthetetlenül szétesne, vagy legalábbis lennének a nagy egésztől elzárt részei.
A gyorsított fejlesztés a nemzetközi országkód domainek kidolgozását támogató ccNSO közreműködésével zajlik. A ccNSO elnöke, Chris Disspain hivatalos közleményében leszögezte, hogy első körben az azt legerősebben igénylő területeken – gyaníthatóan például az ilyeneket saját DNS szerverein már alkalmazó Kínában – vezetnék be e nemzetközi címeket, mint legfelső szintű domaineket. Az ezután következő lépés az lesz, amikor a világ gyakorlatilag összes nem latin betűket használó nyelvéhez tartozó, helyi karakteres domainek kidolgozásának hátterét fogják megteremteni. Persze ezek után is számos kérdés maradhat megválaszolatlanul. Ezek legfontosabbika, hogy a nem latin betűs domainek felett továbbra is az eredeti megfelelőjüket felügyelő, többnyire amerikai társaság gyakorolja-e majd a fennhatóságot, vagy pedig kiadják őket a nyelvi karaktereket ténylegesen használó nemzeteknek. Utóbbi esetben szintén kényes kérdés lehet, hogy a kínai domaineket például Kína, Tajvan, vagy netán Szingapúr kezelje-e, nem is beszélve az arab betűs domainek esetében a számtalan arab, illetve arab írást használó országról.