A korábbi ével elhúzódó plazma-LCD háborújából egyértelműen az utóbbi látszik győztesen kikerülni. A plazmatechnológia a jelek szerint még mindig nem győzte meg a vásárlókat, hogy korai gyermekbetegségeit kinőtte, mint például a néhány év alatt feloldódó kontraszt, ami több százezres készülékeknél egyszerűen megengedhetetlen. A plazma mellett kitartó néhány gyártó még kitartóan próbálkozik az egyébként minőségi képet produkáló technológia népszerűsítésével, éppen ezért egyre kisebb képernyős televíziókkal rukkolnak ki, hogy az olcsóbb árkategóriában is megjelenhessenek. Az LCD azonban közben egyre olcsóbb lett, és már sokadik generációját éli, így a nagyobb tévék piacán is megjelent, kedvező áron.

A Samsung is az LCD technológia mellett kötelezte el magát, és most egy még újabb, nyolcadik generációs paneleket előállító üzem megnyitására készül. A 2,21 milliárd dolláros költséggel előállítandó létesítményt a régi partnerrel, a Sonyval hozzák tető alá, de minden bizonnyal sok gyártó tévékészülékeiben találkozhatunk majd, akár tudtunkon kívül a Samsung paneljaival. Arról nem szól a hír, hogy az új generációs modellek miben különböznek elődjeiktől. Az borítékolható, hogy még vékonyabbak, még magasabb kontrasztarányúak és fényerejűek lesznek elődjeiknél, azonban ma már az a nagy kérdés, sikerül-e leszorítani áramfelvételüket, hiszen ugyan kevesebbet fogyasztanak plazma vetélytársaiknál, ám ez jellemző módon még mindig a hagyományos készülékek energiahasználatának háromszorosa.