Bár a kormányzati szektor költött a legtöbbet IT-re, de ez messze elmaradt az IT-szektorban múlt évben tapasztalt növekedéstől. Egyértelműen szükség van az államigazgatás informatikai szempontú modernizálódására (is). Nagyon fontos: gazdasági növekedés nélkül az IT-piac nem fog fejlődni. Egyes iparágakban (építőipar, feldolgozó ipar, mezőgazdaság) továbbra is feladat az IT-ben rejlő előnyök felismerése. Ez lehet az IT hazai növekedésének egyik területe, a másik pedig a k+f, hiszen azok a vállalatok, amelyek többet költenek kutatás-fejlesztésre, az IT is jobban fejlődik. A hazai IT vállalkozások sikere jelentős mértékben attól függ, mennyire képesek új piacokra lépni, minőségi-e a termékük, szolgáltatásuk. Az IT-piac fellendüléséhez átfogó, meggondolt, a jelenleginél alacsonyabb szintű adózási rendszer kellene.

A felmérés főbb adatai. A magyarországi végfelhasználó szervezetek 2006-ban mintegy 565 milliárd forintot költöttek külső informatikai beszállítókra, amely 2005-höz képest 9,3%-os növekedést jelentett, ami meghaladta a GDP növekedésének 3,9%-os szintjét. Ebből 43%-ot költöttek informatikai szolgáltatásokra, 41%-ot hardver eszközökre, a szoftverlicenszekre fordított kiadások pedig az összes költés 16%-át tették ki. A belföldi piacon az informatikai termékek gyártásából, kereskedelméből és az informatikai szolgáltatások nyújtásából származó – az alvállalkozói tevékenységet is magába foglaló – árbevétel 2006-ban elérte 839 milliárd forintot, 2005-ben ez a szám 743 milliárd forint volt. Az exportot is magába foglaló teljes informatikai árbevétel pedig 2006-ban 1622 milliárd forint volt, így a vállalatok informatikai export árbevétele 2006-ban – a 2005-ben realizált 602,1 milliárd forinthoz képest – tavaly elérte a 783 milliárd forintot, amelynek közel 90%-át a Magyarországon gyártott és exportált hardver termékek (pl. külső tárolórendszerek, nyomatók, hálózati eszközök és személyi számítógépek) tették ki.     2006-ban a költségvetési szektor költötte a legtöbbet külső informatikai beszállítókra, összesen 113 milliárd forintot, amely az összkiadások mintegy 20%-át tette ki, ugyanakkor ez a vertikális piac bővült a legkevésbé; 4,9%-os növekedése az infláció alatt maradt. Második helyen a távközlési, IT és média iparág vállalatai álltak (19,8%) 12,2%-os növekedéssel, harmadik helyen pedig a pénzügyi szektor (18,6%), a legnagyobb 13,2%-os növekedéssel.

A magyarországi informatikai piac mérete szerint a negyedik volt a kelet-közép európai régióban az orosz, cseh és lengyel piacok mögött, ugyanakkor az euróban mért növekedési rátája alapján 2006-ban a legkisebb, euróban számítva 2,8%-os növekedést érte el az összehasonlításban szereplő 11 ország között (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Bulgária, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Oroszország). Az informatikai költések megoldások szerinti szerkezete alapján a hazai IT piac fejlettnek tekinthető. A 2006-os gyengébb év nem csak a romló gazdasági környezettel, hanem az IT piacra jellemző ciklikussággal is magyarázható, így van arra kilátás, hogy 2008-tól újabb növekedési szakasz következhet.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a cégméret összetételét vizsgálva a hazai IT piac struktúrája az általános hazai piaci szerkezettel ellentétben, teljesen egészséges. Itt az informatikai kisvállalatok (10-49 fő) 31,6%-ot, a közepes cégek (50-249 fő) a konszolidált piac 27%-át, míg a nagyvállalatok (250 fő fölött) 25%-os piacrészt tudhattak magukénak, a 3-9 főt foglalkoztató cégek a piac 13,5%-át, és végül a 1-2 fős vállalkozások 2,8%-át fedték le.

Az SWOT (erősség-gyengeség-lehetőségek-fenyegetettségek) elemzés alapján levonható (további) következtetések. A mezőgazdaság, a feldolgozó- vagy építőipar, a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások nem, vagy nem kellően ismerték fel az IT húzóerejét. Ezen iparágak jövőbeli fejlődésében rejlő üzleti lehetőségeket az IT vállalkozások csak oly módon tudják kiaknázni, ha segítenek felismerni az IT fontosságát, ha iparág-specifikus, testreszabott megoldásokat fejlesztenek, és megfelelő iparági szaktudást szereznek. Az informatikai szektor másik fejlődési lehetősége a hazai informatikai innováció fejlesztése, ahol a nemzetközi összehasonlításban lemaradás tapasztalható.

A tanulmány, például rámutat arra, hogy az úgynevezett Pilot piaci adottságok kiaknázása jó lehetőség Magyarország számára. Az országot mérete és demográfiai jellemzői különlegesen alkalmassá teszik arra, hogy nagy informatikai projektek tesztelési terepe lehessen, például a nemzetközi roll-out projektek esetén. Magyarország elég kicsi, ahhoz, hogy mindez költséghatékony legyen, valamint nemzetközi összehasonlításban olcsónak számító szakképzett munkaerő áll rendelkezésre. Az IVSZ szerint ezeket a lehetőségeket meg kell találni és kihasználni. Úgyszintén hozhatna sikereket a magyar IT ipar számára az úgynevezett niche területek kihasználása, azaz a lefedetlen és speciális szaktudást igénylő területek kiaknázása. Ennek egyik iránya lehet az IT biztonság, amelyen belül a vírusvédelem területén jó példa a Virusbuster sikere. Szintén jó példák a Kürt (adatmentés), a NavNGo (navigáció), az ARHungária (képfelismerés), a Morphologic (szövegelemzés), a Recognita (karakterfelismerés), az Adverticum (online reklám), az Indextools (webanalitika) vagy a Graphisoft (CAD/CAM) cégek sikerei. Ez a gondolkodásmód, ez a megközelítés is a magyar gazdaság egészére gyakorolhat kedvező hatást.