A kaliforniai Stanford Egyetem kutatócsoportja egy olyan nanotechnológiai tudományos felfedezést tett, amelynek révén hamarosan lehetséges lesz a jelenleginél jóval kisebb méretű és nagyobb kapacitású akkumulátorokat építeni.
A technológia szilícium-nanohuzalokat használ, amelyek rendelkeznek a szilícium előnyeivel annak hátrányai nélkül. A csipgyártásban használt félvezetővel ugyanis az akkumulátorok esetében mindeddig az volt a probléma, hogy pozitív elektromos töltéssel felruházva hajlamos jelentősen tágulni, míg ellenkező esetben összehúzódik. Éppen ezért a korábbi kísérletek során a szilícium sok esetben az igénybevételnek köszönhetően egyszerűen elporladt. A Yi Cui vezette csapat a szilícium-nanohuzalok felhasználásával feloldotta ezt a dilemmát, az akkumulátor félvezető-huzalainak ugyanis miniatűr méretükből fakadóan van elegendő helyük tágulni és összehúzódni és egyúttal ellenállóbbak is az ebből származó igénybevétellel szemben.
A kutatók által kifejlesztett prototípus már most tízszeres kapacitást produkált a hasonló méretű lítium-ion akkumulátorokhoz képest, a jövőben pedig még ennél is jobb eredmények érhetőek el. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy laptop például a mostani 2 óra helyett hamarosan 20 órán át lesz használható egy feltöltéssel. A csoport már be is nyújtotta a találmányt a szabadalmi hivatalhoz, Yi Cui pedig egy vállalat alapítását, vagy pedig valamilyen gyártóval szerződés megkötését fontolgatja.