A Pro-M Zrt. a Határőrség és a Rendőrség szervezeti egyesítéséből adódó szervezeti változás, és a szervezetek, schengeni csatlakozásból adódó tevékenységi területeinek kibővülése miatt döntött az EDR rendszer területfedési minőségének javítása mellett. A Pro-M további hét bázisállomást helyezett üzembe és integrált a rendszerbe a rendészeti szervek részére a kiemelt fontosságúvá váló határszakaszoknál (Schengeni határ) a lefedettség és a rendszer forgalmi terhelhetőségének növelése érdekében.

„A határidőre befejezett, új bázisállomások bekapcsolásával a schengeni határok térségében jelentősen javult a rendszer forgalmi terhelhetősége, ami azt jelenti, hogy kis térségekben egyidejűleg sok száz különböző felhasználó csoportkommunikációját tudja biztosítani az EDR. Emellett jelentősen megnőtt a rendészeti feladatokat ellátó szolgálati személyek rendszerhasználati lehetősége” – mondta Kozma Béla, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója. „A schengeni projekt keretében a dunai határátkelők kommunikációs rendszereit, ugyanúgy meg kellett valósítani, mint más központokét. A Pro-M többek között a Mohácsi Schengeni Határkikötő épület TETRA ellátását, illetve a Röszke Autópálya Határátkelő EDR kézi rádiós lefedettségét oldotta meg” – tette hozzá Kozma Béla.

A schengeni tagságra való felkészülés folyamatosan zajlott Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása óta. Ez számos jogalkotási és intézményfejlesztési feladatot jelentett. Az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések része volt a TETRA technológiájú EDR rendszer kiépítése, amelyet a szolgáltató Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. (Pro-M Zrt.) 2007 januárjában, határidő előtt átadott a megrendelő államnak és a felhasználó készenléti szervezeteknek.

A Schengeni Végrehajtási Egyezmény (SVE) előírja, hogy a Határőrség rendelkezzen olyan digitális mobil eszközzel, amely alkalmas a határon túli együttműködésre. A hazai EDR rendszer olyan egységes, zárt rádióhálózat, amely megfelel ennek a feltételnek, ugyanis biztonságos kommunikációt tesz lehetővé a magyarországi rendvédelmi szervezeteken belül, ugyanakkor a virtuális külön hálózatok összekapcsolásával, alkalmas lehet a külföldi szervekkel való hatékony együttműködésre is.
„Az EDR megvalósulásával lehetőség nyílt arra, hogy a hazai bűnüldöző szervek, így a határőrök és a vám-és pénzügyőrök a gyakorlatban is együttműködhessenek, és képesek legyenek alkalmazni a jogszabályi rendelkezéseket” – folytatta Kozma Béla.

A határon túli szervekkel való általános napi kapcsolat biztosítására úgynevezett „közös kapcsolattartási szolgálati helyeket” alakítottak ki, ahol együtt, egy légtérben tudnak dolgozni a különböző nemzetiségű rendőrök, határőrök és közvetíteni tudják a másik fél felé a „saját” oldalukról érkező megkereséseket. A korábban kísérleti alapon beindított, mára már azonban állandó jelleggel működő három ilyen ’központ’ Hegyeshalomban, Biharkeresztes-Ártándon, valamint Rajkán található, a schengeni csatlakozással pedig a szlovák és szlovén határ mentén is épülnek hasonló központok.