A GKM elemzése szerint az elektronikus kereskedelem az elmúlt években egyre növekvő részt hasít ki a gazdaságból: 2004-ben az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma elérte a 12 milliárd forintot, 2005-ben pedig meghaladta a 19 milliárd forintot. A prognózis szerint ez e-kereskedők árbevétele 2007-ben mintegy 30 milliárd forint volt, ami az idén elérheti a 45 milliárdot is.

Az analízis szerint azonban a kereskedelem elektronikus formája még bőséges tartalékokat rejt magában. Az Országgyűlés által 2007. júliusában elfogadott törvénymódosítások megteremtették ugyanis piac- és fogyasztóbarát elektronikus kereskedelmi szabályozást. Ennek köszönhetően megszűntek az elektronikus kereskedelem felesleges adminisztratív kötelezettségei, s így egyszerűbbé vált a vállalkozások piacra lépése.

A GKM elemzése szerint az elektronikus kereskedelem fejlődését leginkább az újfajta babonák elterjedése gátolja. Noha az e-kereskedelemnek egyértelmű előnyei vannak - például a csekély fenntartási költségek, ily módon a jóval alacsonyabb vételárak -, az információhiányból fakadó babonák és a motiváció hiánya érdemi gátjai a fejlődésnek úgy a vásárlói, mint az eladói oldalon. Ezért a gazdasági tárca tájékoztató oldalt indított (www.gkm.gov.hu; www.elker.hu).

A közlemény szerint az oldal mind a vállalkozásoknak, mind az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybe vevő vásárlóknak gyakorlatban hasznosítható információkkal szolgál. A fogyasztók az internetes vásárlás menetéről, a fizetési lehetőségekről, az esetleges kockázatokról és azok elkerüléséről, valamint a jogorvoslat módjairól kapnak tájékoztatást, míg a vállalkozók átfogó képet kapnak az elektronikus bolt indításához, üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségekről.

Az infokommunikációs szolgáltatásokkal szembeni bizalom erősítése érdekében a minisztérium szigorította a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályozást is, hatékonyabbá téve a hatósági fellépést. A szabályozás alapján eljáró Nemzeti Hírközlés Hatóság 2007-ben mintegy félezer spameljárást folytatott le, jelentős bírságokat kiróva a visszaélést elkövetőkre.

A közlemény szerint a 2007. évi adatok tükrében elmondható, hogy 2006-hoz képest az internet-előfizetések száma közel 30 százalékkal nőtt, ezen belül a szélessávú kapcsolatok aránya megközelítette a 60 százalékot. A nagy- és középvállalkozások közel 100 százaléka, míg a mikrovállalkozásoknak a 66 százaléka csatlakozik az internethez, miközben a magyar vállalkozások 83 százaléka használ számítógépet.

A számítógéppel nem rendelkező cégek nagy része egyéni, mikro-, illetve kisvállalkozás.

A közlemény szerint a szélessávú technológiákhoz hozzáférő lakosok aránya 2007 végére elérte a 94 százalékot, ami 6 százalékpontos javulást jelent a 2006. évhez képest.

Tavaly december végén a háztartások 28 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal. Az internetet használók tábora közel 10 százalékponttal emelkedett, azaz a 15 év feletti lakosság 37 százaléka tekinthető rendszeres internet használónak. A felnőtt lakosság több mint fele digitálisan még mindig írástudatlan, azaz nem használ sem számítógépet, sem internetet - tartalmazza az elemzés.