A Stanford egyetem kutatói új megközelítésben vizsgálták a lítium elemek felépítését. A szilícium nanovezetékekkel folyó vizsgálatok során sikerült igazi áttörést véghezvinniük. Az eredmény fontosságát jól kifejezi a kutatást vezető Yi Cui bejelentése, miszerint itt nem apróbb fejlesztésről van szó, hanem forradalmi újításról. Ez valóban így van, ha a megoldást sikerül sorozatgyártásba átültetni elérhető áron. A gyakorlatban a anno-szilícium alapú lítium akkuk azt jelenthetik, hogy egyszeri feltöltéssel egy noteszgép nem négy órán, hanem 40 órán át működhet, vagyis majdnem két napig. Ez hatalmas előrelépés, amelyre az egész IT iparág évek óta vár. A mobiltelefonok, videokamerák, médialejátszók, noteszgépek fejlődésének lassan kezd határt szabni az akkumulátor-technológia viszonylagos fejletlensége. Az áttörés hátterében Cui szerint egyértelműen egy teljesen új megközelítés áll, szerinte nagyjából harminc évig a grafit anódok fejlesztésére koncentrált az Akkumulátor iparág, ami tulajdonképpen zsákutcának bizonyult, mivel egy bizonyos határ fölé nem fejleszthető ez a technológia. A Stanfordon gyakorlatilag sutba dobták az eddigi eredményeket, így sikerült sokkal célravezetőbb megoldásra találniuk.