Gyakran hallom előadásokon meg kerekasztal-beszélgetéseken, hogy a régi világ, a tradicionális média halott. Nem halott az, csak kevésbé fontos, mint az új (egészen pontosan 55%-ban az új világ vette át a hatalmat, és a maradék jut a réginek). Az új nem öli meg a régit, csak nagyon átalakítja. Aki pedig kitartott az AOL mellett az idegtépő száguldás során, az nagyon jól járt eddig is a részvénypiacon - majd az AOL Time Warner részvényével hosszú távon.

Sokat lehetett olvasni a "tulipánmániáról" meg arról, hogy az internetbuborék ki fog pukkadni. Mostantól megint csak mások a játékszabályok a tőzsdén, mert a játék nem arról szól, hogy mennyire lehet az internetbuborékot tovább fújni, hanem arról, hogy milyen gyorsan lehetséges üzletileg és elméletileg összeházasítani a digitális és az analóg tartalomhordozókat. És nem kétséges, hogy aki tudja, hogyan lehet digitálissá formálni az analógot, az győzött.

Pedig milyen keservesen ment a tanulás, a régi beidegződések és értékelések elfelejtése... Emelem kalapom a Time Warner boardja előtt, mert úgy tűnik, hogy megtanulta a leckét, és meghozta az egyedüli helyes döntést, ami biztosítja vezető pozíciójukat a következő évszázadra.

Ha megengedi a kedves olvasó, szeretném némi rövid személyes visszatekintéssel is fűszerezni összefoglalómat, és végigvezetni szíves figyelmüket a "deal" döntő elemein.

AOL Time Warner: Szuperhatalom minden termék eladásához

Az elmúlt öt év jó részét - különösen 1996-97-et - azzal töltöttem, hogy igyekeztem meggyőzni a reklámprogramokat készítő szakembereket arról, hogy ma már interaktív kampány nélkül nincs értelme bármit is reklámozni. Gyorsabban, mérhetőbben, olcsóbban, hatékonyabban lehet elérni a célpiaci csoportot a neten, mint bármilyen más médiumon keresztül.

Akik ezt az egyszerű üzenetet megértették, azok gyorsan vezetői pozíciókra tettek szert üzleteikben. Velük a következő lépésben azt kellett megértetnem, hogy AOL nélkül reklámozni a neten annyit tesz, mintha az ember pingpongütővel próbálna teniszezni.

A híres 80/20 szabálya igaz az internetre is, vagyis a 20% hozza a forgalom 80%-át, tehát csak az élmezőnyben érdemes reklámozni, ha valaki hatékonyan akar célba juttatni egy programot. Mostantól kezdve egyetlen telefonhívással többet lehet elérni egy marketingprogram számára, ha az AOL Time Warner által birtokolt médialehetőségeket vesszük számításba, mint sok száz hívással, ha a különböző részterületeken reklámfelületet kínáló versenytársakat keressük meg.

Igazából erről szól ez a "deal": a reklámdollárokról, amelyeknek elképesztő hányada folyik majd keresztül az AOL Time Warner család különböző alkotóelemein, melyek lefedik az Egyesült Államok (és egyre inkább a világ többi része) minden "eladásra érdemes" célcsoportját.

Mitől más az AOL, mint a versenytársak?

Az AOL egy új ipart teremtett, csendben, csak az értő kevesek vigyázó tekintete által kísérve. Mindenki a webről beszél, de a weben többszörösen megbukott óriás Microsoft kivételével senki sem beszél a kontrollról. Arról, hogy amikor valaki a netre megy az AOL-on keresztül, az nemcsak mint ISP-t használja azt, hanem a különböző tartalmú csatornákon keresztül az AOL közösségeinek aktív tagjává válik a "fehasználóbarát" tartalmi szerkesztésnek köszönhetően.

Erre mostanáig nagyon sokan nem döbbentek rá. Jó néhányan kérdeznek az AOL Time Warner "deallel" kapcsolatban a Yahoo megnőtt szerepéről, amin én megint csak mosolygok. Mert a Yahoo az AOL üzleti modelljének a felét érti csak, a tartalmi keresés fontosságát - a Szilikon-völgy lekésett az ISP-szolgáltatásról? Nem véletlen, természetesen, hogy az Észak-Virginia-Washington DC metropolisz az internet központja: minden valamirevaló hálózati cég és telekommunikációs óriás idevalósi. Steve Case-nek csak körül kellett néznie, és jó zseni módjára megtenni azt az egyszerű lépést, amely addig senkinek nem jutott eszébe: olyan módon szervezni internetkapcsolatot és a tartalmat, amely a használó számára a legbarátságosabb és a legegyszerűbb. Nagy sebességű netkapcsolatra emlékeztető felhasználói élményt teremteni lassú és nehézkes telefonmodemeken keresztül.

AOL: az internet McDonald'sja

Egyszerű, könnyű, világosan kezelhető. Nincsenek fölösleges, különleges technikai csodák, csak gyorsaság és tisztaság. Nagyon látszik rajta, hogy marketingszakemberek tervezik, és nem programozó mérnökök. És ez kell mindenkinek. Ezért nyerte meg az AOL a legfontosabb csatát: a legnagyobb tradicionális médiaóriás lenyelését.