A kutatható adatbázis, amelyben megtalálhatóak a korábban nyomtatásban megjelent írások, megkönnyíti a mind a kormány, mind magánintézmények kutatói számára a munkát, akik a II. világháború idején több ezer zsidó életét megmentő svéd diplomata ügyét kívánják tanulmányozni - közölte a kezdeményezés vezetője, Harald Hamrin nyugalmazott diplomata.

A Budapesten diplomataként dolgozó Wallenberg feltehetően legkevesebb 20 ezer ember életét mentette meg a világháború alatt. A szovjet csapatok 1945-ben vették őrizetbe, és a feltételezések szerint a fogságban halt meg, bár halálának időpontja és körülményei továbbra sem tisztázottak.

A svéd külügyminisztérium Wallenberg-dossziéja több mint 10 ezer oldalnyi dokumentumot tartalmaz. Vannak közöttük a vasfüggöny leomlása után közzétett szovjet dokumentumok is, közöttük egy vitatott jelentés, amely szerint Wallenberg 1947 júliusában halt meg szívroham következtében egy szovjet börtönben.

Hamrin közölte: a dokumentumok interneten hozzáférhetővé tételével ébren akarják tartani a Wallenberg-ügy iránti érdeklődést, és ösztönözni kívánnnk magánszemélyeket új dokumentumok felkutatására.

Az adatbázis csak svéd nyelven elérthető, de Hamrin szerint ez nem jelent gondot, hiszen a Wallenberg-kutatók nagy része alapszinten elsajátította ezt a nyelvet.

Az adatbázisból hiányoznak azok a KGB-jelentések, amelyeknek kiadását a Kreml továbbra is elutasítja - mondta el Hamrin, aki emlékeztetett, hogy Borisz Jelcin elnöksége idején, az 1990-es években számos levéltár megnyílt a kutatók előtt, de utóda, Vlagyimir Putyin alatt gyakorlatilag semmi újat nem kaptak Moszkvától.

A Wallenberg-adatbázis itt érhető el.