A számítógépek térhódításával együtt a digitális írásbeliség, a digitális írástudás szerepe is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek hiánya mind a munkáltatók, mind a nemzetgazdaságok számára súlyos anyagi hátrányokat jelent: hazánkban évente mintegy 295 milliárd forint veszteséget okoz az a tény, hogy a számítógéppel dolgozó munkavállalók többsége nem rendelkezik megfelelő számítógépfelhasználói ismeretekkel. Egy munkavállaló hetente 2 óra 51 percet tölt el a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldásával. Képzéssel a hatékonyság növelhető: a munkáltató fejenként évente 126000 Ft-ot takaríthat meg – áll a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kutatási összefoglalójában.

Az eseményen jelen volt Pettkó András parlamenti képviselő, Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója ésDamien O'Sullivan, az ECDL Alapítvány igazgatója.

Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, az ECDL programigazgatója a születésnap kapcsán elmondta: hazánkban 10 évvel ezelőtt a digitális írástudás fontosságát felismerve indult útjára az ECDL (European Computer Driving Licence), az egységes Európai Számítógéphasználói Jogosítvány, amely az évek során a digitális írástudás terjesztésének igen fontos eszközévé vált. Az ECDL bizonyítvány által is elismert számítógépes tudás hozzájárul a munkavégzés hatékonyságához, segíti a munkavállalók és vállalkozások tevékenységét, fontos eszköze az európai versenyképesség megtartásának.

Hazánkban mindezidáig 300.000 fő váltott ki ECDL vizsgakártyát, 2010-re megfogalmazott cél, hogy ez a létszám elérje a 600.000 főt. Magyarország – a vizsgázók létszáma alapján - a 8. helyen szerepel a nemzetközi összehasonlításban, a vizsgázók számát az ország összlélekszámhoz viszonyítva pedig a 7. helyen áll. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ECDL-t a világ 146 országában ismerik el, az Európai Unió valamennyi tagállama elfogadja, és a hazai OKJ-s képzés részévé is vált.

„Az emberi erőforrásba eszközölt beruházások az ECDL esetén is hamar megtérülnek. Magyarországon majd akkor beszélhetünk digitális írástudásbeli esélyegyenlőségről, ha a lakosságnak legalább 20-30 százaléka képes lesz – alapvető számítógépes ismeretek birtokában – hatékonyan használni az internetet, és amikor legalább 6-8 százalékuk használja készségszinten a számítógép irodai alkalmazásait. Tíz év alatt értük el, hogy háromszázezer ember jelentkezett ECDL vizsgákra, célunk, hogy a következő háromszázezres jubileumot már három év múlva ünnepeljük. Az NJSZT programjában lefektettük az ehhez szükséges lépéseket, és folyamatosan teszünk azért, hogy meg is valósulhasson – de ez egyedül nem megy! A továbbiakban is számítunk a politikai és gazdasági élet szereplőinek támogató közreműködésére ahhoz, hogy – mindannyiunk érdekében – közösen megvalósítsuk a hazai digitális írásbeliséget.”- hangsúlyozta Alföldi István.

Az elmúlt tíz év során számos minisztérium, önkormányzat, állami és önkormányzati intézmény, iskola, állami tulajdonú és magáncég iskolázta be munkatársait ECDL képzésre és tette elérhetővé számukra a vizsga megszerzését, ezzel is segítve a munkatársak és a szervezet hatékonyságát.

A Magyar Posta a közelmúltban jelentette be, hogy minden számítógéppel dolgozó munkatársa, összesen 2500 fő számára elérhetővé teszi az ECDL megszerzését. Sum István oktatásiközpont-vezető így nyilatkozik: „a Magyar Posta jelenleg is folyó modernizációja kapcsán nagyon fontos, hogy a kollegák informatikailag képzettek legyenek, hatékonyan végezzék el a rájuk bízott feladatokat. Ezért is döntöttünk úgy, hogy dolgozóink számára lehetővé tesszük az ECDL bizonyítvány megszerzését, amelynek minden költségét mi álljuk, a kollegáknak csupán az idejüket kell áldozniuk. Az ECDL gyakorlati, a mindennapi életben jól használható tudást és széles körben elismert bizonyítványt ad.”

Az informatikai írásbeliség és digitális esélyegyenlőség rendkívül fontos a fogyatékkal élők számára, integrációjuk elősegítésére. Az érzékszervi fogyatékosok informatika képzése projekt keretében immár hetedik éve folyik oktatás, eddig mintegy 120 látás- és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon. Dr. Kutor László docens, a program alapítója és vezetőjének célja, hogy a továbbiakban is rendszeres térítésmentes felkészítő tanfolyamokat tartsanak továbbtanulni és munkát vállalni szándékozó látás- és hallássérült fiataloknak. Ehhez a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara biztosítja a helyszínt, az NJSZT pedig térítésmentesen a vizsgakártyát. A vak és gyengénlátó csoportokat vak tanár, Ecsedi Csaba, a siket és nagyothallókat a beszélt és jelnyelvet párhuzamosan használó nagyothalló tanár, Cserfalvi Annamária informatikus tanítja jelnyelven. Ecsedi Csaba felkészítő tanár elmondta: ”ez idő alatt ismertem fel igazán, hogy milyen óriási előnyt jelent az informatikai írástudás megszerzése látássérültek részére és mennyivel, nagyobb eséllyel integrálódhatnak a társadalomba ilyen tudás birtokában. Az önálló életvitel kialakításához nélkülözhetetlen a digitális írástudás ismerete. Eredményeink: jelenleg napjainkig 120 látássérült és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon, akiknek több mint fele rendelkezik ECDL START, illetve teljes bizonyítvánnyal.”

Laky Zsuzsi, 2003-as Miss Europe, Magyarország 2004. évi reklámarca ez év elején döntött úgy, hogy továbbfejleszti számítógépes tudását és ECDL vizsgát is szerez. Mint elmondta, a mindennapi életben, programjai szervezéséhez, a róla készülő képek, cikkek kapcsán, és tanulmányaihoz is szüksége van a számítógépre, és célja, hogy megtanulja jól kezelni ezt az eszközt. „Nem vagyok egy tipikus irodai munkás, változó, hogy hetente néhányszor, vagy naponta többször ülök le a számítógépem elé, de fontosnak érzem, hogy jobban kihasználjam a lehetőségeit. Nagyon örültem, amikor hallottam, hogy többféle ECDL modulból lehet választani a teljes bizonyítvány megszerzéséhez, engem leginkább a Képszerkesztés téma érdekel. A következő hónapok során szeretném letenni az első vizsgát.”

Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott és szinte valamennyi tagország kormánya által ismert és elismert egységes európai bizonyítvány a digitális írástudásról. Nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. Az 1988-ban Finnországban felmerült ötlet alapján 1996. óta létezik az ECDL vizsgarendszer, mára a több tízezer akkreditált vizsgaközpontban több mint hétmillió vizsgázó tett le –egységes követelmények szerint – vizsgát. Az ECDL az egyetlen, amely minden szempontból megfelel az EU e-Europe akcióterveknek, mivel gyártófüggetlen, minőségbiztosított, decentralizált módon megszerezhető és világszerte kellőképpen elterjedt. Magyarország 1997-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, és annak elősegítése, hogy minél több ember az információs társadalom teljesértékű tagjává válhasson. Hazai cél, hogy Magyarország lakosságának 6-8%-a igazolt módon informatikai írástudóvá váljon.