Ez az év a fordulat éve lesz hangzott el a hátrányos helyzetűek, idősek, vidékén élők internethez jutási és képzési lehetőségeinek bővítéséről szóló, FreeSoft vállalat által rendezett "e-Befogadás 2008, Magyarország" rendezvényen.
A FreeSoft csoport már hosszú évek óta tevékenyen részt vesz a magyarországi digitális szakadék csökkentésében, amely cél eléréséért lehetőségeihez képest mindent megtesz.
„Eltökélt szándékunk, hogy a lehető legtöbb oldalról megközelítve, minél szélesebb társadalmi réteget informálhassunk az öt parlamenti párt által nemrég közösen aláírt „e-Befogadás. Légy része!” kezdeményezésről és az abban rejlő technológiafejlesztési platformról, életminőség javítási lehetőségekről, valamint a piacbővülés által keltett üzleti potenciáról” – mondta Vaspál Vilmos, a FreeSoft Nyrt. elnöke a vállalat által szervezett „e-Befogadás 2008, Magyarország” kerekasztal-beszélgetésen.
Az öt parlamenti párt (Herczog Edit (Európai Parlament, MSZP), Kalmár István (FIDESZ), Magyar Bálint (MEH), Pettkó András (MDF)) valamint az IT ipar képviselőinek (dr. Tárkány Szűcs Attila (INFORUM), Vaspál Vilmos (FreeSoft), Damján Tamás (Dell), Klotz Tamás (Oracle)) részvételével megtartott szakmai összejövetelen a szakértők megállapították, hogy a digitális képzettség elterjedésének egyik fő gátja éppen a politika. Egyetértettek abban, hogy a pártpolitikai csatározásokat félre téve szakmai alapon lehet és kell e téren továbblépni, amelyhez az adott iparágban tevékenykedő cégek véleményére és segítségére is szükség van.
A tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon 2007-ben 650 ezer új internethasználóval bővült a világhálót rendszeresen böngészők köre, ám a lemaradás így is jelentős. Ugyan a magyar diákok 87 százaléka rendelkezik rendszeres internet-hozzáféréssel, azonban a munkavállalók mindössze 33, a munkanélküliek 17 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról. A nyugdíjasok interneteléréseit vizsgálva hasonlóan szomorú a helyzet: Európai Uniós összehasonlításban Magyarország a sor végén kullog – az idősek mindössze három százaléka használja a világhálót. Vagyis az e-Befogadás Magyarországon 4-6 millió embert érint, ami azt jelenti, hogy a lakosság fele nem képes használni az informatikát és nem tud élni annak lehetőségeivel.
A FreeSoft által szervezett vitaesten elhangzott, hogy amíg az EU-ban a tanórák átlag 61 százalékán használnak valamilyen informatikai eszközt (számítógépet, interaktív táblát stb.), addig hazánkban ugyanez az arány mindössze átlagosan 19 százalék. A legnagyobb baj azonban az, hogy az informatikai fejlesztésekre szánt EU források felhasználását is átszövi hazánkban a belpolitika.
Az eseményen résztvevők ugyanakkor bíznak abban, hogy 2008 a fordulat éve lesz. Remélik, hogy az öt parlamenti párt képes együtt cselekedni a digitális esélyegyenlőség és képzettség kialakításával kapcsolatos esetleges törvénymódosítások ügyében, hiszen mindez az ország gazdasági növekedésének záloga is egyben.
Célként jelölték meg a közösségi terek (iskolák, teleposták, teleházak stb.) újra alakulását, ahol olyan alapvető információkhoz lehet hozzájutni, amely máshol nem „kapható”. Ugyanis az e-Befogadás képessége nemcsak a számítógép bekapcsolását jelenti, hanem azt is, képesek vagyunk-e azt használni, tudunk-e másokkal kapcsolatot teremteni és ápolni informatikai eszközök segítségével, és átérezzük-e azok hasznosságát.
A kerekeasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a digitális szakadék csökkentését a technológia, a tartalom valamint az internetes tartalom szabad elérésének biztosításán kívül megfelelő szakmai segítséggel – képzéssel, oktatással, valamint megfelelő célok kitűzésével, témák „szállításával” – is támogatni kell, amelyben az IT iparhoz tartozó cégek jelentős szerepet vállalhatnak.
„Az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország körülbelül 20-25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét, így kicsit sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, ha nem teszünk semmit, akkor egyszerűen ki kell várni a mostani sulinetes generáció felnőtté válását, hiszen körükben már most mintegy 70 százalékos a világháló használata" – mutatott rá végül Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője.