A premierre az 1998-as CeBIT kiállításon került sor, míg a sorozatgyártást májusban, az európai és amerikai forgalmazást pedig a nyár folyamán kezdte meg a cég. A lejátszóra 128 kbit/s-os tömörítéssel nagyjából 8 zeneszám fért föl, a számítógéppel egy lassú párhuzamos port kötötte össze, ugyanakkor az ára kezdetben elérte a 250 dollárt. Az MPMan F10 nem igazán lett slágertermék, így aztán a legtöbben nem is tudják, hogy ez volt a világ első mp3 lejátszója. Sokan a jóval ismertebb Rio PMP300-at tartják az elsőnek, a Diamond Multimedia-tól, aminek az az oka, hogy ez a modell már jóval sikeresebb volt. Az MPMan F10-nél egy évvel később, 1999-ben piacra dobott Rio PMP300 ugyanis 200 dollárért nagyobb kijelzővel, és ami fontosabb, egy a 32 MB belső memória kibővítésére szolgáló Smart Media kártyacsatlakozóval is el volt látva. Emellett jó reklám volt a lejátszónak, hogy az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) többször is beperelte a gyártót, az ügy pedig széles sajtónyilvánosságot kapott, ráadásul a jogi csatározást végül a Diamond nyerte.

Az úttörő Saehan az mp3 formátumot körülvevő jogi bonyodalmak miatt több versenytárssal együtt megalapította az egységes DRM technológia kidolgozására irányuló SDMI kezdeményezést, és közben szorgosan továbbfejlesztette MPMan termékeit. Ezeket sok más gyártó készülékeivel együtt végül a 2001-ben megjelenő Apple iPod söpörte le a piacról, amely különösen 2003-tól, a Windows PC-k támogatásától kezdve minden képzeletet felülmúló népszerűségre tett szert. Az SDMI-nek pedig (többek között) a Windows Media DRM adta meg a kegyelemdöfést.