A húsvét nemcsak a sonka-, hanem a csokievés időszaka is. Az ünnep környékén ugrásszerűen megnő a csokoládétermékek iránti kereslet. Nemcsak a kötelező csokinyulak, hanem a táblás csokik is szépen fogynak a tavaszi csokiéhségnek köszönhetően.
A piackutató cégek statisztikái szerint húsvét előtt minden évben megugrik meg a táblás csokoládék iránti kereslet. Ezt még csak fokozza - az édességgyárak nagy örömére - a csokinyulak, -tojások és egyéb húsvéti csomagolású édességek forgalomnövekedése. Az utóbbi években olyannyira megnőtt a kereslet húsvét táján az édességek iránt, hogy a lassan a karácsonyi csokilázat is megközelítette. Ezek szerint a csoki lassan ugyanúgy hozzátartozik a húsvéthoz, mint a sonka vagy a tojás.
Depresszió ellen csoki
Mi lehet a jelenség hátterében? Egyes elméletek szerint a kora tavaszi, vitaminhiányos, depressziós állapotot akarja helyrebillenteni szervezetünk egy kis édességgel. A csoki rengeteg mellékhatása ellenére - hízlal, zsírosabbá teszi a bőrt, rontja a fogakat, stb. - bizonyos esetekben jó orvosság lehet vágykeltő és depressziócsökkentő hatása miatt. Egyik alapanyaga, a fenil-etil-amin például enyhén növeli a vérnyomást és a vércukorszintet, és ezáltal élénkíti a szervezetet.
A húsvéti csokiéhség tehát nem más, mint egy kis tavaszi hangulatjavító. Ha úgy érezzük, hirtelen ránk tört az édességvágy, nyugodtan engedjünk a kísértésnek. Testünk azt akarja ezáltal jelezni, hogy a hosszú tél kimerítette tartalékokat, és szükség van egy kis energiára.