A TeleFound már önmagában azzal a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, hogy a 2007. évben a 2006. október 4-i középárfolyamra alapította a fogyasztókat megcélzó tájékoztatásait. Vagyis olyan középárfolyam alapján jelenítette meg az eurocent percdíjakat, amelyek a 2007. évben ténylegesen sohasem kerültek érvényesítésre, mivel a 2007. évben a középárfolyam lényegesen alacsonyabb volt, s ezáltal az egyes percdíjak eurocentben kifejezett értéke mindig magasabb volt, mint a reklámokban közölt összegek. Ha tehát egy fogyasztó a 2007. évben a kommunikációs eszközökön feltüntetett eurocent alapján végzett számításokat az általa kezdeményezett hívások árát illetően, akkor nem kapott reális képet a termékről, hiszen a kommunikációs eszközön olyan eurocent percdíjak lettek feltüntetve, amelyek az egész 2007. évben nem fordulhattak elő, azoknál csak magasabb eurocent percdíjak érvényesültek.

A hatósági vizsgálat amiatt indult, mert a TeleFound Kft. 2007-ben egyes behívós telefonkártyáinak euróban és forintban meghatározott percdíját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2006. október 4-i euró középárfolyamára alapozva hirdette. A hirdetésekben kiemelten (egyes reklámok esetében nem a forint, hanem az eurocent percdíjakra helyezve a hangsúlyt) szerepeltette az egyes országokba irányuló hívásdíjakat, ugyanakkor igen apró betűmérettel, adott esetben a főszövegtől eltérő olvasási irányt kívánva közölte, hogy a feltüntetett eurocent percdíjak tájékoztató jellegűek és az MNB 2006. október 4-én meghirdetett 276,43 Ft/EUR középárfolyamon értendőek.

A kft. által alkalmazott díjakat, s ennek megfelelően az általa alkalmazott kommunikációs eszközöket is a 2007. évben többször módosító TeleFound Kft-nek módja lett volna olyan középárfolyamot figyelembe venni tájékoztatásai tartalmának meghatározáskor, amely reálisabb képet adott volna szolgáltatásáról. A társaság ezt elmulasztotta, ezzel megtévesztette a fogyasztókat

Ismeretes, hogy a behívós (prepaid) telefonkártyák esetében a fogyasztó egy meghatározott összegért vásárol egy telefonkártyát, amely fizikailag egy bankkártyára vagy hitelkártyára hasonlít, s egy lekaparható réteget is tartalmaz. A telefonkártyán lévő összeg a szolgáltató által meghatározott díjszabás szerint beszélhető le. A prepaid telefonkártyák jellemzője, hogy azokkal a fogyasztó kötelezettség nélkül telefonálhat: nincs szükség sem készülék, sem pedig előfizetés megvásárlására. Ha a fogyasztó a megadott behívószámot (e számok egyikét) egy vezetékes előfizetői hozzáférési pontról vagy nyilvános telefonról hívja fel, egy kapcsolóközpont fogadja a hívást. A gépi operátor ezek után elkéri a kártya PIN-kódját, majd ellenőrzi, hogy a PIN-kódhoz tartozó kártya egyenlege nincs-e bármi okból korlátozva. Amennyiben a kártyán szereplő egyenleg alkalmassá teszi azt a használatra, a fogyasztó beütheti a hívni kívánt telefonszámot. Ezután a rendszer elkezdi felépíteni a kapcsolatot a két végpont között. A prepaid telefonkártyák piaca sokszereplős piac, amelyen számos vállalkozás van jelen (Magyar Telekom, EuroWeb, Micronet, PrivateTel, Global Reach, CallGate, Quality Tel, GTS Datanet, Digital Talk, Netring, e-Tel). A piac eladásainak körülbelül kétharmadát a Barangoló és a NeoPhone nevű kártyák, valamint a TeleFound különböző kártyái teszik ki, a többi versenytárs termékei a maradék egyharmad részesedésen osztoznak.