A Magyar Telekom folyamatosan fejleszti a mobilhálózatát a jobb lefedettség, a gyorsabb adatátvitel érdekében. Ezzel párhuzamosan a sok ezer cella, az új technológiák (GPRS, UMTS) bevezetése több hibalehetőséget is magában hordoz. Korábban manuális módszerrel dolgozták fel a hibaadatokat, grafikonokat elemezve szűrték ki a meghibásodásokat. Az egyre összetettebb hálózat, a reakciókészség javításának szándéka, valamint az emberek számára már szinte feldolgozhatatlanná váló óriási adathalmaz a GSA-rendszer („Gésa”) életre hívását szorgalmazta. A rendszer legelső verziója 2001-ben született, majd a hálózat bővülésével fokozatosan okosodott. Tavaly végül elérte azt a fejlettségi fokot, hogy a teljes hálózatot le tudja fedni.

Az új rendszer negyedórás periódusokban dolgozza fel az adatokat, és az értesítést még azelőtt elküldi a központnak, mielőtt a baj bekövetkezne. A riasztásról szóló értesítés így a hiba bekövetkeztétől 1-1,5 órán belül megérkezik a hálózathangolókhoz e-mailben, sms-ben vagy a hálózatfigyelő panelen keresztül. Ezzel az új rendszerrel finomabb eltéréseket is lehet észlelni, nemcsak azt, hogy egy cella leállt, hanem, hogy egy állomáson például túl nagy a torlódás, megnőtt a forgalom. A Gésa figyelembe veszi a cellák előéletét is, a rendszer 30 napra visszamenőleg tárolja az adatokat, és ezek alapján számol átlagot, csökkentve ezzel is a vakriasztások számát. A szoftverrendszer költséghatékony: tehermentesíti a hálózatfelügyelet dolgozóit, rövid idő alatt rengeteg adatot dolgoz fel, feleslegesen nem riaszt, és minden lappangó hibát felderít.