A korszakos médiaváltás első áldozata a minőségi újságírás lehet - állapította meg a washingtoni Pew Kutatóközpont legutóbbi éves jelentése, amely az amerikai média helyzetéről készült.

E jelentés szerint a médiacsinálók gyakran reagálnak az internetes műfajok kihívására tudatosan agresszív és elfogult hangnem alkalmazásával, ettől remélve nézőik, hallgatóik megtartását, illetve azok számának növekedését.

A jobboldali konzervatív Fox News például már évek óta előszeretettel él ezzel a módszerrel. A Murdoch-tulajdonban lévő tv-adónál Bill O'Reilly - gyakran szélsőségesen fogalmazó sztárműsorvezető - nyakló nélkül szidalmazza a liberálisokat, a baloldaliakat és a háborúellenes csoportokat, olykor színpadiasan feltéve a kérdést nézőinek, hallgatóinak, hogy szerintük "Jézus kit választana" (mármint a konzervatív, jobboldali, illetve a liberális és baloldali politikai erők közül).

A Fox News vetélytársai is egyre agresszívabbá válnak időközben. Lou Dobbs CNN-műsorvezető például vehemensen hadakozik a képernyőn az állítólag túl enyhe bevándorlási törvények ellen, s az MSNBC műsorvezetői sem rejtik véka alá politikai nézeteiket.

A tömegtájékoztató eszközök igyekeznek leegyszerűsített, végletesen lerövidített tudósításokkal egyszerű magyarázatokat adni a polgároknak, és azt az illúziót kelteni bennük, hogy - ha őket nézik, hallgatják vagy olvassák - képesek könnyen eligazodni információkkal túlzsúfolt, zavarba ejtő világunkban. Kételyek hangoztatása vagy bármiféle bizonytalanság jelzése nem kívánatos, a megfellebbezhetetlen szentenciáké az elsőbbség.

A tv-állomások - tudatos marketingstratégia jegyében - "sztárokká", jól eladható "márkás árucikké" építik fel műsorvezetőiket, mert ettől is előnyöket remélnek a nézőkért folytatott versengésben. Ezzel összefüggésben egyre hangsúlyosabb tényezővé válik a képernyőre kerülés feltételei között az előnyös külső, háttérbe szorítva más, hagyományosabb újságírói erényeket.

Szinte minden tömegtájékoztató eszköz minimálisra zsugorítja szerkesztőségeit, hogy csökkentse a költségeit. Ez persze óhatatlanul kedvezőtlenül hat az újságírói tevékenység minőségére: kevesebb lehetőség marad az utánjárásra, az adatok, információk ellenőrzésére és a szerkesztőségi munka minőségi irányítására. A munka így pontatlanabb, mint korábban, ám az üzleti sikernek a jelek zerint egyáltalán nem árt ez a körülmény.

Része van a pontatlanabb munkavégzésben a felgyorsult idő szorításának is. Az újságírók rendszerint párhuzamosan dolgoznak lapjuk, rádiójuk, televíziójuk stb. hagyományos kiadásainak, műsorainak, illetve e tömegtájékoztató eszközök internetes portáljainak is. Az utóbbiak olyan fokú frissességet, egyidejűséget követelnek meg, amely megnehezíti, sőt sokszor kizárja a tudósításban közölt információk megbízható ellenőrzését.

Jó néhány amerikai újság úgy próbálja biztosítani fennmaradását, hogy szinte kizárólag helyi érdekű híreket, tudósításokat, elemzéseket, kommentárokat közöl, leszűkítve olvasóinak látókörét - mondta Tom Rosenstiel, a Pew Kutatóközpont Project for Excellence in Journalism elnevezésű intézetének igazgatója az amerikai médiáról készült jelentés közzétételekor. Hozzátette: az amerikai médiatudósítások általában is egyre kevesebb témára szorítkoznak. A nem helyi hírek több mint egynegyedét az iraki háború és az amerikai elnökválasztási kampány témája foglalja le jelenleg. Viszonylag sokat foglalkoznak az amerikai tömegtájékoztató eszközök Iránnal és Pakisztánnal is, ám a világ többi részének tudósításaik alig hat százalékát szentelik csupán.

Egyre nagyobb számban vonnak be az amerikai média működésébe blogírókat és más nem hivatásos újságírókat. Ennek kedvező hatásaként átláthatóbbá vált a közélet, és tovább demokratizálódtak a médiában zajló politikai viták. Hátrányos következmény viszont, hogy ezáltal is megbízhatatlanabbá vált a tömegtájékoztató eszközökben közölt információ, vészes sebességgel terjednek a híresztelések. Az alkalmilag bevont, nem hivatásos szereplők megjelenése a médiában lehetőséget nyújt tisztességtelen szándékú embereknek arra, hogy rágalomhadjáratokat folytassanak mások ellen. "Az új technológiákkal nem jár együtt automatikusan a nagyobb demokrácia" - kommentálta ezt a jelenséget nemrégiben a The Baltimore Sun című lap.