Több mint 300 ezer .eu kiterjesztésű honlapot és portált regisztráltak 2007-ben, és ezzel ez az európai identitást tükröző internetcím-kiterjesztés - bevezetésének második évfordulójára - Európában a negyedik, a világon a kilencedik legnépszerűbb kiterjesztés lett.
Az .eu kiterjesztést 2005 decemberben nyitották meg az előjogosultak számára, majd 2006. áprilistól adtak lehetőséget arra, hogy bárki ezt válassza, akinek székhelye vagy lakcíme az Európai Unió területén van. Jelenleg 2,8 millió .eu kiterjesztéssel ellátott internetes címet tartanak nyilván. Az első évben természetes módon tapasztalt hatalmas kezdeti ugrás után a tavalyi, 300 ezer új regisztráció mindenképpen azt mutatja, hogy a .eu kiterjesztés gyökeret ver a köztudatban, és cégek, intézmények, egyesülések, de akár magánszemélyek is szívesen választják az olyan régi, bevett kiterjesztések helyett, mint amilyen például a .com, a .net, az .org vagy akár a nemzeti kiterjesztések. Az első évi előfizetések 80 százalékát megújították a második évre is, ami szintén a megszilárdulás jele.
Mindemellett is, egyelőre toronymagasan a .com vezet a világban, több mint 71 millió előfizetéssel. A .net kiterjesztés a harmadik, bő 10 millióval. A kettő között - első pillantásra meglepő módon - nem valamely hasonló, általános használatú kiterjesztés foglalja el a második helyet, hanem a német illetőséget jelző .de kiterjesztés, több mint 11 millió regisztrációval. Ez adódik Németország méretéből - valamint természetesen abból, hogy .us kiterjesztés nincs versenyben, mert ha lenne, akkor azzal nyilvánvalóan tarolnának az amerikaiak.
A legtöbben éppen Németországban regisztráltatták a .eu kiterjesztést, őket a hollandok, a britek, a franciák és az olaszok követik. Tavaly azonban a legerőteljesebben nem ezekben az országokban, hanem Lengyelországban, Litvániában és Finnországban növekedett a .eu regisztrációk száma.
A pénteken közzétett adatsorokból az is kiolvasható, hogy az európai országokban a .eu regisztrációk Európán belüli aránya miképpen viszonyul az ország lakosságának európai arányához. Eszerint például Cipruson az európai lakosság 0,16 százaléka él, viszont ott fizetnek elő a .eu-ra végződő internetcímek 3,2 százalékára. Magyarországon fordított a helyzet: 2,03 százalékos lakossági arány mellett a regisztrációs részesedési arány csak 0,84.