A MasterCard regionális vezetője ezt pénteken, Budapesten egy, az elektronikus bankolásról tartott konferencián elmondta: a csipes technológia nagy előnye az ügyfelek számára, hogy növeli a kártyahasználat biztonságát, a bankok számára pedig az, hogy költséghatékony eszköze az elektronikus bankszolgáltatások elterjesztésének, bővítésének. A következő fejlődési szakasz az lesz, hogy a csipes technológiában az egyszer használatos jelszavak kerülnek majd előtérbe.

Aláhúzta: egyúttal terjed az "érintés nélküli" fizetést biztosító eszközök világméretű használata is, elsősorban olyan helyeken, ahol az emberek gyorsan kis összegű fizetéseket szeretnének teljesíteni. Ide tartoznak a bolti, gyorséttermi, benzinkútnál történő vásárlások, illetve a jegyvásárlás például a focimeccsekre. Az úgynevezett "paypass", vagyis a "fizess és menj " technológia bevezetése napirenden van Angliában, Franciaországban, Törökországban, és már most nagy léptékben halad az USA-ban is, többek között a MacDonald,s gyorséttermi hálózatban, illetve egyes metróvonalakon. Ez esetben a fizetést teljesítő, banki elszámolást biztosító kártyát, vagy más eszközt kulcsokra, kocsikulcsokra, órákra, karkötőkre is rá lehet tenni, és elég elhaladni a fizetés igazolását biztosító másik eszköz előtt, ahhoz nem kell közvetlenül hozzáérni. A MasterCard vezetője azt is elmondta, hogy Angliában például a futballstadionokban vezethetnék be az "érintés nélküli" fizetést a jegyvételek egyszerűsítésére, már most használják a paypass technológiát a manchesteri stadionban.

Külön kiemelte, hogy Kelet-Közép-Európában és Dél-Európában Törökország játszik úttörő szerepet az új technológiák elterjesztésében. A törökországi Garanti Bank (amely a General Electric Capital tulajdonában áll) mind a csiptechnológiát, mind pedig a paypass fizetési módszert rohamosan alkalmazza hálózatában. Kelet-Közép-Európában pedig Lengyelország és Szlovákia indította el 2008 elején a paypass eszközök bevezetésének projektjét.

Forrai Péter, az OTP Bank ügyvezető igazgatója aláhúzta: napjainkban az egyes hitelintézetek különböző értékesítési csatornái nagymértékben versenyeznek egymással, az elektronikus bankolás, az internet használata egyértelműen vezet a mobil-bankolással szemben. Az OTP ügyvezető igazgatója szerint míg a ,90-es évek végén az internetes bankolást kifejezetten a maximum 35 éves, lehetőleg menedzser típusú fiatalok használták, napjainkban már a nyugdíjasok is előszeretettel végeznek banki műveletet az interneten keresztül. Az ügyfelek egyre nyitottabbak és érdeklődőbbek az új megoldások iránt, azonban csak azokat alkalmazzák, amelyeket a lehető a legkönnyebben tudják elsajátítani és nem támasztanak az ügyfelekkel szemben magas technológiai ismereteket. Elmondta: érdekes, hogy az új folyószámla-szerződések 90 százalékát már direkt banki szolgáltatások révén kötik és terjednek olyan szolgáltatások is az internet, illetve a mobil bankolás révén, mint a mobil parkolás, a mobiltelefonnal történő autópályamatrica-vétel és nem ritka a tőzsdei ügyletek interneten keresztül történő bonyolítása sem.

Nyíri József, az IND Csoport fejlesztési vezetője pedig arról számolt be, hogy napjainkban az a tendencia, miszerint a személyi számítógépek, illetve a mobiltelefonok használata, szoftverei, megoldási lehetőségei nagyban közelítenek egymáshoz. Kiemelte: míg a fejlett piacoknak számító Európában és Észak-Amerikában a mobil bankolást kimeríti az egyenleglekérdezés, vagy a számlák kifizetése, addig Japánban már a tőzsdei kereskedést is mobilon bonyolítják az ügyfelek. Ehhez azonban az kell, hogy a mobiltelefonok képernyői egyre nagyobbak, áttekinthetőbbek legyenek és szoftvereik segítségével maximum öt lépésben végigvihető legyen egy banki tranzakció. Érdekességként elmondta: a mobiltelefont használók azt is igénylik, hogy színes, szép felhasználói felületnek számító képernyőn bonyolítsák a banki ügyleteket és minél kevesebb adatot kelljen bevinniük egy-egy tranzakció alkalmával.