Az SMS és az adat roaminggal kapcsolatban május végén alakítja ki álláspontját az Európai Szabályozók Csoportja (ERG): a vilniusi ülésen egyebek mellett döntenek arról is, hogy az uniós bizottságnak milyen szabályozási javaslatot tegyenek a barangolással összefüggésben.
Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, aki az European Regulators Group - ERG, valamint az Independent Regulators Group - IRG elnöki posztját is betölti, az MTI-nek elmondta: most túlzottan nagy az SMS-ek küldésének belföldi és roaming árai közötti különbség, amit mutat az is, hogy míg egy belföldi SMS akár 5-10 euró centbe is kerülhet, addig az EU-ban egy roaming környezetben küldött SMS átlagosan 29 euró centbe kerül. Éppen ezért az SMS roaminggal kapcsolatos javaslatokról a május végi ülésen dönt az ERG: így például arról is, javasolja-e az uniós távközlési bizottságnak és a parlamentnek, hogy az SMS is bekerüljön a szabályozott körbe.
Pataki Dániel emlékeztetett arra, hogy Viviane Reding, az Európai Unió távközlési biztosa korábban úgy nyilatkozott, az lenne kívánatos, ha július 1-ig a szolgáltatók önként 12 euró cent körüli szintre csökkentenék egy külföldi SMS árát.
Jóval nagyobbak a különbségek az adat roaming díjait és költségeit illetően, hiszen a legolcsóbb adat roaming díja is a sokszorosa a legdrágább belföldinek. Ráadásul míg a beszéd és az SMS időtartama, illetve darabszáma könnyen kontrollálható a felhasználó számára, addig az adatforgalom nem, s ezért is fontos lenne minél előbb megteremteni az adat roaming területén is az átláthatóságot. Pataki Dániel ezzel összefüggésben elmondta: Viviane Reding szintén július 1-ig adott határidőt a szolgáltatóknak arra, hogy csökkentsék áraikat. Hozzátette: több nagy szolgáltató már bejelentett árcsökkentő lépéseket, ám azt, hogy konkrétan mit tesznek, még nem derült ki. Az elnök abban bízik, hogy a szolgáltatók a nyár közeledtével több olyan innovatív lépést is tesznek az adat és az SMS romaing kapcsán, amelyek jelentősen mérséklik az árakat és amelyek valós fogyasztói igényeket elégítenek ki.
Az elnök a magyar piacon az MTI érdeklődésére a Vodafone Magyarországot említette pozitív példaként, hiszen a társaság már bevezetett egy roaming-bérletet, ami napi 3.000 forintba kerül, s 50 megabyte (MB) letöltésére jogosít. Átszámítva ez azt jelenti, hogy 1 MB roamingolás közben 60 forintba kerül, igaz, 1MB adatot belföldön átlagosan 1 forintért lehet letölteni.
Pataki Dániel az európai hírközlési szabályozó hatóságok álláspontja kapcsán elmondta: minden piaci szereplő számára az lenne jó, ha az SMS és az adat roaming kapcsán nem lenne szükség központi szabályozásra, s a szolgáltatók maguk csökkentenék az uniós biztos és bizottság számára is elfogadható szintre a díjakat. Ha azonban ez mégsem következne be, akkor a cél az, hogy az unió ne a kiskereskedelmi árat határozza meg, mint ahogyan történt ez a beszéd romaing esetében, hanem csak a nagykereskedelmi árat.
Az árszintről korábban nyilatkozó uniós biztos szerint 1 megabyte adat kiskereskedelmi roaming környezetben 35 euró cent körül már elfogadható lenne, ami nagyjából megfelel a Vodafone Magyarország által most alkalmazott díjnak. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ár-megállapítás mellett nagyon fontos a számlázási egység maghatározása is, hiszen ha a számlázási egység túl nagy, akkor a fogyasztó számára nem lesz sok előnye az alacsony árnak. Hozzátette: az ERG május végén alakítja ki ezzel kapcsolatban is az álláspontját. A helyzetet a következő napokban-hetekben elemzi a nemzetközi szervezet, megvizsgálja mit tettek eddig, és mit tesznek a jövőben a szolgáltatók, majd ennek alapján dönt az uniós bizottságnak átadandó szükséges javaslatokról.
Pataki Dániel a beszéd roaminggal kapcsolatban elmondta: a szabályozás sikeres volt, hiszen az unióban minden szolgáltató időben bevezette az új díjakat, amelyek az EU-ban átlagosan 20-50 százalékkal, ezen belül Magyarországon inkább 50 százalékkal alacsonyabbak a korábbi roaming-tarifákhoz képest. Igaz ugyanakkor az is, hogy a szolgáltatók által alkalmazott díjak a szabályozásban rögzített maximum körüliek, s az is, hogy a szabályozás arra nem vonatkozik, hogy milyen egység, másodperc vagy perc alapon kell számlázniuk a szolgáltatóknak. Mivel a magyar piacon korábban és most is perc alapon számláznak a szolgáltatók, itt csökkentek a díjak, de volt olyan ország is, ahol a szabályozás előtt másodperc-alapú volt a tarfia, ám a maximált ár bevezetése után perc alapúvá változott. Ez pedig nem eredményezett akkora csökkenést, mint remélték a szabályozók és a felhasználók.
Pataki Dániel elmondta: az Európai Bizottság 2008 őszére tekinti át a 2007-ben, 3 évre bevezetett szabályozás eddigi eredményeit, s ennek alapján terjeszti javaslatát az Európai Parlament elé. A parlament ezt követően dönthet arról, hogy szükséges-e valamilyen változtatás rajta, s ha igen, mit és mikor kell módosítani.
Hozzátette: az ERG május végi, vilniusi ülésén dönti el, milyen javaslatot tesz a bizottságnak, azaz, hogy javasol-e a beszéd roaming kapcsán változtatásokat. Így például javaslatot tesz arra, hogy szabályozzák-e kötelezően a számlázási egységet, vagy az átláthatósági elveket követve csak azt tegyék a szolgáltatóknak kötelezővé, hogy a jelenleginél pontosabban tárják a felhasználók elé, mi, mennyibe kerül nekik. Ha a szabályozás mellett döntenek, akkor az elnök elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az első 30 másodperc képezzen egy egységet, majd ezt követően a számlázás már tisztán másodperc alapú legyen.