A szervezet polgári jogi igényét rendező egyezség a BSA büntetőjogi feljelentését követően jött létre. Sarlós Gábor, a BSA szóvivője az MTI érdeklődésére a két vállalatot nem nevezte meg arra hivatkozva, hogy a cégek anonimitásuk megőrzését kérték a fizetett kártérítésért és a szoftverlegalizálásért cserébe. Az ügy előzménye, hogy a BSA bejelentései alapján a rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség razziákat tartott a vállalatoknál és lefoglalta például azokat a számítógépeket, amelyeken illegális szoftverek voltak.
A BSA közölte: a peren kívüli egyezségnek örül, ugyanakkor sajnálattal látja, hogy van olyan ügy, amelyben a büntetőeljárás már több mint 7 éve megindult, ám elsőfokú ítélet még nem született.

Sarló Gábor hangsúlyozta: a szellemi tulajdon védelme érdekében fontosnak tartják, hogy az eljárások az ilyen ügyekben is felgyorsuljanak. A BSA szerint az illegális szoftverhasználat azért alakult ki a két cég esetében, mert eszközeiket nem megfelelően kezelték. A két cég vezetői ugyanakkor elismerték, hogy ha lett volna megfelelő, a szoftverbeszerzést és gazdálkodást szolgáló belső szabályozásuk, akkor elkerülhető lett volna a büntetés.
A BSA tapasztalata szerint főként a gyorsan növekvő vállalatok hajlamosak átsiklani a szoftverlicencelés kérdései fölött. A BSA tavalyi adati szerint Magyarországon 100 új szoftverből 42 továbbra is jogszerűtlen módon kerül a számítógépekre.

Az Európai Unióban az illegális szoftverek aránya 36 százalék, ugyanakkor a személyi számítógépekre telepített illegális szoftverekből származó iparági veszteségek 1 milliárd dollárral csökkentek. A kár mérséklődése ellenére azonban az EU-ban keletkezett vesztségek továbbra is magasak, elérik a 11 milliárd dollárt.