Az Európai Bizottság először 2004-ben szabott ki 497 millió eurós bírságot a szoftvercégre, egyúttal pedig elrendelte a Windows operációs rendszer Windows Media Player szoftver nélküli forgalmazását, valamint azt, hogy a vállalat bocsássa mások rendelkezésére a különféle alkalmazások Windows-on való futtatásához szükséges kulcskódokat. A Microsoft először megpróbálta felfüggeszttetni a rendelkezés végrehajtását, majd 2006-ban az Unió Elsőfokú Bíróságához fellebbezett az ügyben. 2006 júliusában újabb, ezúttal 280 millió eurós bírság következett, mivel az EB szerint a Microsoft továbbra sem tett eleget a szoftverkódokra vonatkozó rendelkezésnek. 2007 szeptemberében aztán a bíróság elutasította a Microsoft fellebbezését, majd az Európai Bizottság idén februárban minden eddiginél magasabb, 899 millió eurós pénzbüntetést rendelt el a vállalat ellen. Az EU versenyhatósága által eddig kiszabott legmagasabb összegű bírságnak számító büntetést azzal indokolta az EB, hogy a Microsoft az első vállalat, amely nem tett eleget egy uniós monopóliumellenes rendelkezésnek.

Miközben a Microsoft többször is tett ígéreteket és eredményekkel kecsegtető lépéseket az ügyben, az áttörés egyelőre elmaradt, a mostani fellebbezés pedig a küzdelem elhúzódását ígéri. Az EU ezalatt továbbra is legalább két, versenyellenes magatartás gyanújával megindított vizsgálatot folytat a szoftveróriás ellen: az egyik változatlanul a Microsoft és a külsős szoftverek együttműködésének problémájával foglalkozik, míg a másik a vállalatnak a PC szoftverek piacán élvezett dominanciáját veszi górcső alá.