A hét hosszabb előadást magában foglaló szeminárium megnyitójában Magyar Zsuzsanna, a MeH főosztályvezetője a téma kormányzati megközelítését körvonalazva hangsúlyozta, az elektronikus aláírások és iratok joghatályának és alkalmazhatóságának megteremtésére, a belső gazdasági és üzleti élet élénkítésére az idén kerettörvény jellegű szabályozás születik, amely a KHVM és az IM közös előterjesztésében készül. A koncepciót várhatóan májusban fogadja el a kormány, amely szeptemberben tárgyalhatja a törvénytervezetet. A szabályozás alapelvei: összhang az EU irányelveivel, az elektronikus irathoz teljes bizonyító erejű magán-, illetve közokirati minőséget kell kapcsolni, a kapcsolódó elektronikus dokumentumcserére vonatkozó szabályokat a MeH-nek kell kidolgozni, az aláírás-hitelesítésnek piaci szolgáltatásnak - és nem hatósági tevékenységnek - kell lennie, az elektronikus irat és aláírás alkalmazására az ügyfelet nem lehet kötelezni, az állami intézményeknek pontos tájékoztatást kell adni arról, mikortól képesek az elektronikus irat fogadására.

Jakab Péter (MKB Bank) előadásában felhívta a figyelmet, hogy a pénzintézeteknél is alkamazott kriptológia nagyon fontos védelmi eszköz, de az alkalmazóknak figyelemmel kell lenni arra, hogy az információvédelem és -biztonság komplex feladat, és a jó védelmi rendszer egyenszilárdságú. Fischer Erik (Sun) az MDS szignatúrákkal kapcsolatos új Sun-projektről, a titkosítás alapját képező kulcscseréről (Skip és Diffie-Hellmann), az úgynevezett "lopakodó" üzemmódú SunSreen, SecureNet és más tűzfalmegoldásokról szólt előadásában. Takács István (Szerencsejáték Rt.) az adatbiztonság gyakorlatáról tartott előadásában bemutatta, hogyan védjük IT-rendszereinket, kitért az operációs rendszer, tűzfal, IDS, víruskeresés, szkenner, biztonsági szabályzat és a gyártók biztonsággal foglalkozó weboldalai (azaz az on-line fórumok) lehetőségeire. Tresch Ádám (ProfiTrade 90) a titkosítás és adatvédelem alkalmazásának kritikus területeiről (notebook, e-mail, S/MIME, www stb.) beszélt.