Az Ericsson támogatásával létrehozott szakmai műhelyben elsősorban programozható mikroáramkörökkel (pl. FPGA – általános célú programozható eszköz, DSP – digitális jelfeldolgozó processzor, NP – hálózati processzor) megvalósított komplex hardver rendszerek kutatását, valamint termikus és/vagy nagyfrekvenciás hatásokat is figyelembe vevő eszközök tervezését sajátítják el a jövő villamosmérnökei.

A Műegyetemen az idén 50 éves fennállását ünneplő Elektronikus Eszközök Tanszéke a magyar felsőoktatás egyetlen olyan helye, ahol a legmodernebb félvezető illetve optikai eszközök működésének elméletét, mérés- és alkalmazástechnikáját, áramköri ismereteket és az ezekhez kapcsolódó komplex tervezési és szimulációs metodikát, széleskörű nemzetközi együttműködések eredményeire alapozva együtt oktatják és kutatják.
Molnár Károly, a tudománypolitikáért, a kutatás-fejlesztéséért és a technológiai innovációért felelős miniszter az átadáson kiemelte, hogy Magyarország versenyképességének egyik kulcsa az oktatás, kutatás és a gazdasági élet szereplőinek szoros együttműködése. Pálinkás József, az MTA elnöke szerint a Központ megnyitása fontos jelzése annak, hogy a hazai tudományos bázis a vezető világcégeken keresztül lehet képes bekapcsolódni a globális innovációs láncba. Az egyetemi és akadémiai kutatóhelyek ilyen kapacitásainak a megismertetése révén növelhető a vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítása. Az Akadémia ezért szorgalmazza, hogy mind nagyobb nyilvánosságot kapjanak ezek a sikertörténetek.

Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy cége a legnagyobb hazai  távközlési és informatikai kutatással, szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalat, ahol példaértékű az oktatás-ipari megvalósítás láncolata; amelyre a most felavatott  laboratórium is egy újabb bizonyságtétel.

A laboratórium kialakítása az Ericsson hazai hardverfejlesztő csoportja és a BME tanszéke közötti hosszú távú kooperáció meghatározó eleme. A két intézmény együttműködése biztosítja azt, hogy a hallgatók folyamatosan a modern elektronikai iparból érkező kihívásokkal szembesüljenek és a tanszék erős tudományos hátterére támaszkodva a fogyasztói igényekre reagáló korszerű megoldásokat dolgozzanak ki önálló alkotómunkájuk során.

A most átadott laboratórium már a harmadik az Ericsson Magyarország egyetemi kooperációban működő kutatóhelyeinek sorában. A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén 1992-ben létesült a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium (High Speed Networks Lab), amely 1996-tól mint világszintű Ericsson kompetencia-központ működik. 2000-ben az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén alakult meg az Ericsson második egyetemi laborja, a Kommunikációs Hálózatok Laboratórium (Communication Network Lab).

Ezen kívül az Ericsson budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekkel működik együtt, amelynek keretében a több mint 100 PhD diák dolgozik a távközlés különböző területeivel kapcsolatos kutatási témákon, illetve konkrét projekteken.