Vállalatmenedzsment: a változás jelenti a stratégiát

Kovács Attila, 2008. június 18. 18:12

Az IBM "A jövő vállalata" című globális tanulmányát ismertette ma a sajtó munkatársainak Pál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Az IBM 40 országban 32 különböző iparág összesen 1130, első számú vállalatvezetőjét kérdezte meg közösen az Economist Intelligence Unit-tal, hogy rávilágítson azokra a jellemző folyamatokra, amelyek a vállalatok működését befolyásolják, és megjósolja, hogy milyen változásokra lehet számítani.

Változni és változtatni

A vezérigazgatók 83%-a mélyreható, sok esetben megjósolhatatlan fordulatokra számít a közeljövőben, ezért jól alkalmazkodó, adaptív szervezet kialakítására törekszik. A jövő vállalata a piaci környezet változásainak megfelelő értékelésével és kezelésével maga is gyors és sikeres átalakulásra képes: nem követi, hanem létrehozza a trendeket. Nem hárítja a változásokat, hanem azok élére áll. Megfelelő kockázatkezelési stratégiákkal nem a fenyegetéseket, hanem az új lehetőségeket helyezi fókuszba. Az adaptív működés nélkülözhetetlen alapját a tehetséges és képzett munkatársak biztosítják – a vállalatigazgatók egyöntetű véleménye szerint hiány van belőlük. Amíg két évvel ezelőtt a vezérigazgatók elsősorban a piaci átrendeződéssel, versenytársak akcióival és a vásárlói szokások változásaival foglalkoztak, ma az egyik legfontosabb tevékenységüknek a megfelelő tudásbázis kiépítését tartják.

Együtt élni az ügyfelekkel


A fogyasztói követelmények egyre magasabbak, ezért csak az ügyfelekkel történő elmélyült együttműködés és kommunikáció segítségével hozhatók létre olyan innovatív megoldások, amelyek sikert aratnak a piacon. A CEO-k fele új árazási modellen is gondolkodik: ennek már nem a költség a meghatározó eleme, hanem sokkal inkább az, hogy az adott termék, vagy szolgáltatás milyen értéket jelent a vevő számára. A jól informált, kritikus, ugyanakkor együttműködő ügyfél a menedzserek új partnerévé válik. Két új, meghatározó fogyasztói típust, az „információs mindenevőt” és a szociálisan érzékenyt kell majd kiszolgálni. Az „információs mindenevők” minden új típusú információra nyitottak, és gyakran az interneten osztják meg tapasztalataikat. Befolyásolni képesek a piacot, továbbá nagyfokú rugalmasságot követelnek attól a szolgáltatótól, amelyiknek fizetnek. A másik típusú, szociálisan érzékeny fogyasztó felelősségvállalásra irányuló elvárásai folyamatosan nőnek. Tudatosan olyan cégtől vásárol, amely gondot fordít rá, hogy ne csak profitot termeljen, hanem a társadalom hasznos tagja legyen. A vállalatvezetők átlagosan 25%-al fogják növelni társadalmi felelősségvállalásra fordított befektetéseiket a következő három év alatt.

Részt venni, nem egyszerűen csak adakozni

A jövő vállalatát nem kizárólagosan filantrópia és megfelelési kényszer vezérli, amikor társadalmi programokat folytat: minden cselekedetében és döntésében meghatározó faktor a társadalmi, környezeti hatások felmérése. A vállalatvezetők nagy része felismeri, hogy az általa vezetett cég ezer szállal kötődik a körülötte lévő emberi és természeti környezethez, ezért szervezetét nem elkülönült egységnek tekinti. Biztosítja az átláthatóságot és a folyamatos párbeszédet a külvilággal.

Integrálni, földrajzi határoktól függetlenül


A tanulmány szerint a vállalatvezetők intenzívebb és szélesebb körű globális, illetve határokon átívelő együttműködést kívánnak megvalósítani szervezeteiken belül. A vezérigazgatók 75%-a új piacokra akar belépni, s 66%-uk tervez akvizíciókat, illetve összeolvadást. E lépések hierarchia-rendszer építése helyett a rendelkezésre álló tudás és eszközök megoszthatóságát biztosítják. Így mindig az adott feladattól függően a megfelelő helyen és időben képesek erőforrásaikat hatékonyan bevetni. Az integráción belül nő feltörekvő piacok szerepe is: az új befektetések negyedét tervezik ezekre a területekre, s várhatóan 18%-al nőnek a növekvő piacokra irányuló tőkeexport 3 év alatt.

Pál Péter arra is kitért: a felmérés/tanulmány tanulságai szerint hogyan lehet sikeres egy ország az új környezetben


A tájékoztatón Kocsis Zsolt (IBM Magyarország szoftver üzletág) arról tájékoztatott, hogy az IBM a világszerte működő kutató központjainak munkájába külső szakembereket kíván bevonni. Ezzel a céllal kezdte meg néhány hete működését az IBM Innovation Network, amelybe 26 országból delegáltak IBM CTO-kat. Az IBM Magyarországot Kocsis Zsolt képviseli, aki bízik benne, a technológiákkal, kompetenciákkal kapcsolatos új pozíciója révén a hazai k+f tevékenységet is tudja majd támogatni.