Legalábbis a dél-koreai illetékes ügyészség szerint, amely a vádak alapján hét évre szeretné elítéltetni Lee-t. A botrányt hónapokkal ezelőtt a Samsung egyik korábbi jogásza indította el, aki nyilvánosságra hozta, hogy a vállalat egy titkos, 205 millió dolláros pénzalapot hozott létre, amelyet gyaníthatóan arra használtak volna fel, hogy különböző befolyásos emberek megvesztegetése által olajozottabbá tegyék a cég működését. Lee lemondásakor megígérte, hogy a pénzalapot, illetve a megvesztegetések fedőcégét felszámolják. Időközben azonban nagy összegű adócsalásra is fény derült, illetve arra, hogy Lee Kun Hee illegálisan ruházott át hatalmi jogosítványokat egyetlen fiára, Lee Jae-yong-ra annak érdekében, hogy biztosítsa későbbi utódlását a vállalat-konglomerátum élén. Lee „a dél-koreai nemzeti érdekekre való tekintettel” egyelőre szabadlábon védekezhet.

Lee Kun Hee két évtizede vette át a Samsung vezetését édesapjától, az alapítótól. Az ország sajátos nagyvállalati struktúrájának köszönhetően Lee és családja tartja kezében a cégcsoport irányítását annak ellenére, hogy a külső befektetőké a részvények oroszlánrésze; maga a lemondott vezérigazgató például csupán a Samsung Electronics papírjainak 1,9 százalékát birtokolja. Éppen emiatt a helyzet miatt kellett Lee-nek szabálytalan és törvénytelen eszközökkel előmozdítania fia karrierjét a vállalatnál, aki a botrány kirobbanása előtt felelős vezető posztot töltött be a Samsung Electronics leányvállalatnál.

A Samsung Electronics a síkképernyők és a memóriacsipek terén is globális piacvezető. A cég az idei első negyedévben éves szinten 37 százalékkal, 2,2 milliárd dollárra növelte nettó nyereségét. A teljes Samsung cégcsoport éves forgalma meghaladja a 150 milliárd dollárt, amivel a társaság értéke eléri a dél-koreai vállalati piac összértékének 20 százalékát.