- az IC-gyártási technológiák fejlődése terén ma is folytatódik az a folyamat, ami több mint 40 éve a Moore-törvényként fogalmazódott meg, vagyis az egy lapkán megvalósítható tranzisztorszám 24 havonta megduplázódik;

- a növekvő többlet-tranzisztorszám egymagos processzorokban egyre kisebb mértékben hasznosul többlet-teljesítményként. Az említett két folyamat együttese 2005 körül szükségszerűen vezetett a többmagos processzorok robbanásszerű elterjedéséhez;

- a többmagos processzorok homogén vagy heterogén felépítésűek lehetnek. A homogén többmagos processzorokat magszámuk alapján célszerű tovább osztani hagyományos, asztali vagy szervergépekben hasznosuló 2-8 magszámú többmagos processzorokra, és az ennél több magot tartalmazó, sokmagos processzorokra, melyek jelenleg kísérleti stádiumban vannak (pl. az Intel 16/24 magszámú Larrabee vagy 80 magos Tile processzora), tekintettel arra, hogy sokmagos processzoroknál a nagy magszámok miatt mind a kapcsolóhálózat mind a szükséges tár- és I/O sávszélesség biztosítása új megoldásokat igényel;

- a heterogén processzorok kétféleképpen: mester/szolga elven (pl. IBM, Toshiba és Sony Cell processzora), vagy csatolt (add-on) elven működhetnek. Nagy jövő előtt állnak a több száz - lebegőpontos számításokra is alkalmas - feldolgozó egységet is tartalmazó legújabb GPU-k (pl. GeForce GTX 280, AMD/ATI 9250 grafikai processzorai), melyek csatolt elven működtethetők hagyományos processzorokkal. Az igazi nagy áttörés az egy lapkán való integrálásukkal várható egy-két éven belül.

A fórum másik vendége Norvégia igencsak északi részéről érkezett. Bruce Shriver professzor (Tromső Egyetem), aki a mikroprocesszor architektúrákkal foglalkozó nemzetközi iparág ismert és beható konzultánsának számít, "Biológiailag inspirált számítástechnika: de hol van az ilyen rendszerekben a szoftver?" címmel tartott előadást.