Az új felhasználói rétegeket meghódító konzol akkora sikernek bizonyult, amire maga a Nintendo sem számított, így aztán főleg az Egyesült Államokban a mai napig nagyobb a kereslet iránta, mint amennyit a cég elő tud állítani. Pedig a termelést azóta jelentősen felfuttatták, amit jól mutat, hogy az egy évvel ezelőtti 3,4 millió helyett az idei második negyedévben 5,1 millió példány fogyott a készülékből. Ehhez képest a Sony PS3-ból 1,56 milliót, a Microsoft Xbox 360-ból pedig 1,3 milliót adtak el április eleje és június vége között. A Wii a játékprogramokkal együtt 107,27 milliárd jen (146,8 milliárd Ft) tiszta nyereséget hozott a Nintendo-nak, 423,38 milliárd jen (579,96 milliárd Ft) összbevétel mellett, ami 33,7, illetve 24,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőtti eredményhez viszonyítva.

Eközben akár figyelmeztető jel is lehet, hogy a szintén rendkívül népszerű DS játékkonzolból „csupán” 6,94 millió darabot értékesítettek az idei második negyedévben, miközben tavaly ilyenkor 6,98 milliót. Ebben persze valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a 2004 vége óta kapható, dupla képernyős játékgép, amelyből azóta összesen 77,5 millió darabot adtak el, megújulásra szorul. Nagyon sok elemző és szakértő az idei E3 kiállításra várta az új funkciókkal kiegészített DS-t, ami azonban mindeddig mégsem érkezett meg. A Nintendo talán emiatt, talán a kedvezőtlen világgazdasági folyamatok okán, a kiváló eredmény ellenére sem módosította felfelé a teljes üzleti évre vonatkozó pénzügyi előrejelzését, ami 530 milliárd jen bevételről szól, 8,8 százalékos éves növekedés mellett. A Reuters Estimates vezető elemzői ennél többre, átlagosan 597,1 milliárd jenre számítanak.