E szabályokból egyértelműen következik, hogy a más védjegyével azonos vagy összetéveszthető domainnév üzleti célú használata törvénybe ütközik, ha ahhoz a védjegyjogosult nem járult hozzá. Aki ilyet tesz, az védjegybitorló. A Magyar Szabadalmi Hivatal közleménye szerint ez különösen így van, ha a megjelölést az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben vagy internetreklámokban használják a védjegyjogosult engedélye nélkül.

Hasonlóképpen védjegybitorlásnak minősülhet, ha a versenytárs fogyasztóit az ő védjegyét tartalmazó domainnév jogosulatlan használatával kívánják átcsábítani. Védjegybitorlásnak számít, ha a jó hírnevű védjegy megkülönböztetőképességét vagy jó hírnevét olyan módon kívánják tisztességtelenül kihasználni a gazdasági tevékenység körében, hogy ellenértéktől teszik függővé a védjeggyel egyező vagy azzal összetéveszthető domainnév használatának megszüntetését, a domainnév lemondását vagy annak átruházását.

A hivatal felhívja a figyelmet arra is: védjegybitorlás esetén az azt elkövető kártérítésre is kötelezhető. Két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jogosultnak a védjegy oltalma alapján fennálló jogát a védjegy utánzásával vagy átvételével megsérti és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Súlyosabb esetben a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A domainnév-igénylők önkéntes alapon a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy- és mintaoltalmi főosztályán előzetesen is tisztázhatják, hogy az általuk választott név nem ütközik-e más védjegyével. A hivatal a 06-80-345-678-as zöld számán ad tájékoztatást ez ügyben, illetve március közepétől internetes honlapján közzéteszi a nemzeti úton lajstromozott védjegyek adatbázisát.