Az elnökválasztás egyben megkerülhetetlenül IT kérdés is, hiszen az amerikai adminisztráció elvi hovatartozása jelentősen befolyásolja a szektor hétköznapjait. Erre jó példa Microsoft per, melyet a demokrata Clinton kormányzat indított meg, majd a már-már eredménnyel záruló folyamatot a választások után elnöki székbe jutó Bush adminisztrációja szinte azonnal megszüntette, a korábban kezdeményező minisztérium egyszerűen visszalépett a pertől. Ennek fényében könnyen megérthető, miért is olyan fontos az elnökválasztás és a kormányzat irányultsága. Éppen ezért keltett figyelmet a Joe Biden Delaware-i szenátor megnevezése alelnökjelöltként. Biden meglehetősen vegyes múlttal rendelkezik a szavazások terén, nem ritka, hogy a kisebb cégeket, végfelhasználókat támogatta, ami egybeesik az általános demokrata irányelvekkel, de általában mégiscsak a piacot megfojtó üzleti gyakorlattal vádolt nagyvállalatokat támogatta, ami inkább republikánus jellegzetesség. Biden ennek köszönhetően a Cnet „szavazási listáján” meglehetősen hátul áll. Ez az összesítés azt vizsgálja, hogy az elmúlt években az adott közéleti szereplők mennyire a nagyvállalatok és szabályzók, és mennyire a végfelhasználók érdekében szavaztak. A relatív rossz eredményért többek között az internetszűrők és az internetadók támogatása felelős.