Gerhard Schröder a hannoveri CeBIT vásáron tett körsétája alkalmával megerősítette: Kelet-Európából, Indiából és a Távol-Keletről a kormány mintegy 30 ezer informatikai szakembernek kíván időhöz kötött lehetőséget adni németországi munkavállalásra. Ebből a lehetőségből azonban csak azok a német cégek profitálhatnak, amelyek egyidejűleg kiveszik a részüket munkanélküli németek át-, illetve továbbképzéséből a számítástechnika területén - tette hozzá a kancellár.

A szakszervezetek, köztük az IG Metall, felhördüléssel fogadták a kormányfő bejelentését, a szakmai szövetség (Bitkom) és vezető informatikai cégek, köztük az IBM Deutschland viszont helyesli az elképzelést. Ugyancsak helyeslésre talál a külföldieknek nyújtandó munkavállalási engedély tervezett hatéves időtartama. Ezalatt ugyanis a német egyetemek informatikai karaira fölvett nagyobb létszámú hallgató kiképzésével biztosítható volna a jelenlegi munkaerőhiány felszámolása.

Schröder ajánlata, amely a kancellár szavai szerint "nem tűr halasztást", elsősorban kelet- és közép-európai szakembereknek jelenthet kecsegtető lehetőséget. Mint a Deutschlandfunk bombayi tudósítója egy csütörtök délutáni műsorban kifejtette: Indiában ugyan több tízezerre tehető az ottani gazdaság által nélkülözhető mérnökök, programozók, szoftverfejlesztők száma, s mobilitásukkal sincs baj, viszont a törzsi és a hindi nyelv mellett kizárólag angolul beszélnek. Az egykori KGST országaiban viszont a német mindig is egyfajta "lingua franca" volt, s a 90-es évek óta újabb reneszánszát éli a német nyelvoktatás. Ezáltal a kelet-európai informatikusok valóban helyzeti előnyt élveznek ázsiai kollégáikkal szemben - hangzott el a rádióriportban.