Az első Menta alkalmával még elképzelhetetlen távolságban volt hazánk EU-tagsága is – emlékezett vissza rövid megnyitó beszédében Keresztesi János, az IVSZ elnöke, aki érdekességképp még a 15 évvel ezelőtti konferencia meghívóját is kivetítette. Ezt ehhez külön be kellett szkennelni, mert az informatikai cégek menedzsereinek találkozójára akkor még írógéppel – igaz, már az elektronikus, automatizált Rolitronnal – készült meghívót kaptak a vállalatok meghívottjai.

Még ennél is korábbra nyúlt vissza előadásában Steve Bowbrick, a Global Innovation Network vezetője, aki egy világszerte elismert magyar, Kodály Zoltán példáján keresztül világított rá arra, hogy az egyedi tudás mekkora érték a XXI. századi gazdasági életben, s arra is: manapság mennyivel könnyebb helyzetben vagyunk, mint néhány évtizede Kodály lehetett, hiszen a munkánkhoz szükséges eszközök sokkal egyszerűbben hozzáférhetők. Ez azonban a szakember szerint csak akkor van így, ha versenyképes tudással rendelkezünk, épp ezért a jövő az életünk folyamán mindvégig fejlesztett és aktualizált tudásban rejlik. Példaként említette még a nanotechnológiát, mint az IT cégek jövőjének zálogát. – Ha azt mondom, új utakat fogunk járni éppúgy, a tanulás, mint a hálózatok terén, akkor ne gondolják, hogy a levegőbe beszélek. Ha sikeresek akarnak maradni, akkor nyitottaknak kell lenniük az újfajta tudásra – mondta a külföldi előadó, s kiemelte: az állandó elérhetőséget folyamatos hálózati kapcsolattal kell biztosítani, nemcsak az IT szakmán belül, amely a jövőben lényegesen olcsóbb lesz mint most, de személyes véleménye szerint az sem irreális, hogy ingyenes legyen.

„A jövőt nem lehet megjósolni, de fel lehet találni”
Dr. Mojzes Imre, az MTA Jövőkutató Bizottságának elnöke az MTA egy nemrégiben elvégzett jövőkutatásáról adott számot, amely azt vizsgálta: milyen Magyarországon élnek majd, akik 1997-ben születtek, s akik már az „anyatejjel szívták magukba” a digitális újításokat, a hálózati képességeket. „A jövőt nem lehet előre megjósolni, de fel lehet találni” – idézte Gábor Dénes szavait.  A kutatás rávilágíthat tévutakra is, emelte ki a professzor, s példaként hozta, hogy az eredmények szerint az egyetemisták fontosabbnak tartják a géntechnológiát, mint a nanotechnológiát. Márpedig, ha elfogadjuk a nanotechnológiáról alkotott elképzeléseket világban, akkor azt lehet mondani, hogy a magyar egyetemisták még nem ismerték fel ennek jelentőségét. De nemcsak ebben maradiak, hanem abban is, hogy ragaszkodnak a bankjegyek használatához – példálózott Mojzes, ugyanakkor figyelemreméltónak találta, hogy a fiatalság reményei nagy részében az infokommunikációs technológiákon alapultak. Az sem mellékes, hogy véleményük szerint a kutatás fontos terület, de abba a jelenlegi struktúrákba nem szabad sokat invesztálni, mivel csak struktúrák átalakítása után lesz hatékony ennek felhasználása. Mojzes a nanotechnológiáról elmondta: agy korszerű processzorban több tranzisztor van, mint amennyi kínai állampolgár él a földön és több processzort termel a világ, mint rizsszemet – ennek ellenére Magyarországon nincs központi program nanotechnológia fejlesztésére. Ugyanakkor már az is nagy eredmény, hogy a cégkeresőbe ütve körülbelül ötven olyan cég található, amelynek a nevében benne van a nano szó.

Dr. Bakonyi Péter a SZTAKI igazgatóhelyettese szerint nem kizárt, hogy hamarosan világszerte négymilliárdan használják majd az internetet: 2006-ban a felhasználók száma már meghaladta az egymilliárdot. Ugyanakkor a mobiltelefont 3.5 milliárdan használják, s mivel manapság már minden mobiltelefon egy potenciális internet-használó is, így rövidtávon korántsem kizárt a 4 milliárdos tábor. A mobil és vezeték nélküli eszközök száma napjainkban minőségi változást hoz az internetben. Egyelőre a felhasználószám növekedését a fejlődő országok hozzák, így a következő egymilliárd felhasználó Afrikából, Indiából és Kínából jön majd.

„A jövő Internet egy komplex adaptív intelligens hálózat kell, hogy legyen, amely képes alkalmazkodni a megváltozó igényekhez. Ennek szempontjából fontosak az interdiszciplináris kutatások. Építsd fel a jövő hálózatát megfelelő tudományos megalapozottsággal úgy, hogy az a jelenlegi korlátokat képes legyen feloldani. Ehhez szükségesek a Geni és az EU Fire projektek” – vázolta a jelenleg zajló két legfontosabb kutatást a szakember. Az EU eddig ötszázmillió eurót költött a jövő Internet kutatására, de a szakértők szerint az összes támogatás az elkövetkező években akár 9.5 milliárd euró is lehet. Fontos kérdés az is, hogy mi jöhet az Ipv6 és a DNS protokollok után, hiszen 2011-re várhatóan kifogy a még rendelkezésre álló 800 millió cím.

Kürti Sándor az adattárolás szempontjából már a polimer-technológia fontosságát is hangsúlyozta, mivel a DNS adattárolási képessége elképzelhetetlenül magas. Igaz, egyelőre nem tudjuk, hogyan tárolja az adatokat.  A DNS-nél lényegesen egyszerűbb szerkezetű anyag a polymer, s ha ebben tároljuk az adatokat már az is óriási megtakarítás. Kürti szerint tízezerszeres energia megtakarítást eredményezne, ha nem síkbéli szilíciumlapon, hanem egy apró gömbben tárolnánk az adatokat.

Gacsal József a kutatás-fejlesztés fontosságát Írország példáján keresztül mutatta be a The Celtic Tiger in R&D című előadásban. Írország nagy hangsúlyt fektetett a kis és közepes vállalatokra is, de a legfontosabb újításuk az volt, hogy folyamatos minőség-ellenőrzési rendszert állítottak fel a K+ F területén is. „Meghúzzák azt a vonalat is, hogy az egyes projektek mennyire szolgálják az ország érdekét, s eszerint osztották szét a támogatásokat. Az ellenőrző bizottságba ezzel egyidőben külföldiek és olyanok kerülnek be, akik saját szakterületükön vezetők” – kizárva ezzel a részlehajlást és biztosítva az objektív értékelést.

Gazdaságfejlesztés, kiút a válságból
A MENTA pénteki előadásainak középpontjában a gazdaság fejlesztése, a kereslet élénkítése, a hazai informatikai vállalkozások nemzetközi versenyképessége állt.

Vojnits Tamás, az Oriens tanácsadó cég vezető közgazdásza A magyar gazdaság növekedési problémái és a kilábalás programja címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a magyar gazdaság kettészakadt, vagyis a külföldi tulajdonú vállalatok az európai piacokba teljesen integrálódva hatékonnyá váltak, fejlődésük azonban zárványszerű maradt, és nem húzta magával a hazai tulajdonú vállalatokat. Példaként említette, hogy amíg Magyarországon egy külföldi vállalat dolgozója három-négyszer annyi hozzáadott értéket állít elő, mint egy hazaié, addig Csehországban ez az arány csupán kétszeres. Vojnits szerint a kettészakadt magyar gazdaság két pólusán az elsősorban exportra termelő, túltőkésített külföldi nagyvállalatok, illetve az üzleti modelljüket adóelkerülésre építő, alultőkésített hazai kisvállalkozások találhatók. „A kettészakadt gazdaság nem képes dinamikus növekedésre, a magyar növekedési modell kifulladt. Ha a jelenlegi pályán maradunk, a következő évtizedben egy tapodtat sem fogunk az EU átlagához közelíteni, sőt, minden bizonnyal leszakadunk a többi visegrádi országtól is” – hangsúlyozta Vojnits Tamás.

Fejlettségi szintünkhöz képest kiugróan magasak az államháztartás kiadásaink, amelyet az ország fejlettségéhez képest magas adószinttel próbálja finanszírozni az állam, ez pedig mára az átlagjövedelem európai szinten is kiugrónak számító terhelését eredményezte. A munkát terhelő magas adók a nagyvállalati szektor túltőkésítettségéhez, így a beruházások és a növekedés lelassulásához vezetnek. Magyarország egyre kevésbé vonzó befektetési célpont: a külföldi tőke-befektetés az elmúlt években a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb volt, miközben a külföldi vállalatok a keletkezett jövedelmük egyre kisebb részét forgatják vissza Magyarországra, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a beruházások növekedési üteme mintegy öt éve messze a régiós átlag alatt van. Az adóelkerülés a kisvállalkozások üzleti modelljének szerves része lett, a járulék és SZJA befizetések egyenetlenségei azt mutatják, hogy az 5 fő alatti kisvállalkozások drámaian kisebb jövedelmeket vallanak be és arányosan lényegesen kevesebb SZJA-t és járulékot fizetnek. Hazánkban a KKV-k banki finanszírozási helyzete rosszabb, mint bárhol máshol a régióban, mindemellett a beruházást nem tervező vállalatok aránya hazánkban a legmagasabb.

Vojnits Tamás Oriens javaslatait is szemléltette, amely egy olyan átfogó, a gazdasági szereplők ösztönzőinek megváltoztatását célzó program, ami több-százmilliárd forintot csoportosítana át az aktívakhoz és ezzel 3 millió ember számára 20%-os nettó bérnövekedést és munkaadóik számára a munkabér terheinek feleződését eredményezné. A költségvetési politika az elmúlt 7 évben egy, a magas kiadási szintet konzerváló stratégiát folytatott, olyan pályára terelve a magyar gazdaságot, ahol a magas adók torzító hatása egyre alacsonyabb növekedést tesz lehetővé. A sikeres felzárkózást bemutató európai országok példáján azt láthatjuk, hogy a hosszú távú növekedés előfeltétele a költségvetési deficit és az állami elvonás egyidejű csökkentése. A kilábaláshoz egyszerre több területen kell beavatkozni: csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, változtatni a munkavállalást visszafogó ösztönzőket, javítani a munkakínálat minőségét és mindezek fedezésére jelentős mértékben csökkenteni a költségvetési kiadásokat.

Magyarország lehetőségei alatt teljesít
Fónagy János, a Fidesz Gazdasági és informatikai bizottságának tagja a gazdaság jelenlegi nehéz helyzetéről, a válság társadalomra gyakorolt hatásairól, valamint a lehetséges megoldási módokról beszélt. Előadásában kiemelte, hogy a reformok egyik sarokpontját az adóterhek és járulékok csökkentése jelentené, hiszen jelenleg az Európai Unóiban a magyar munkavállalókat és munkáltatókat sújtják a második legmagasabbak az adóterhek, 100 forintból átlagosan 45,5 forint marad az adófizetőknél, a fennmaradó összeggel az állam gazdálkodik; a visegrádi országok összehasonlításában pedig hazánkban messze a legmagasabb a jegybanki alapkamat. Fónagy János kiemelte, hogy az adóterheket a beruházások is megsínylik, a magán és állami szférában egyaránt. A gazdasági helyzet társadalomra gyakorolt hatása is szembetűnő: az emberek egy jelentős része feladta saját sorsának irányítását, az egyén identitászavara pedig tömegessé vált. „Magyarország messze a lehetőségei alatt teljesít” – foglalta össze a tényeket az előadó, és az alábbi feladatokat jelölte meg a gazdasági helyzet pozitív irányú megváltoztatására:
·    Hitelesség visszaállítása: társadalmi lélektani szempontból is fontos a kormányzás hitelességének visszaállítása. Magyarország hitelromlásának következtében évente mintegy 220-250 milliárd forint veszteséget szenved el.
·    A költségvetés konszolidációja: erős állami és társadalmi támogatottsággal a kiadások csökkentésén keresztül, kiadási plafon meghatározásával.
·    A versenyképesség fokozása: az állam kiszorító hatásának mérséklése, vagyis az állam ne hozza magát kedvezőbb helyzetbe, mint amilyenben a gazdálkodó szervezetek vannak.
·    Az euró-bevezetés céldátumának meghatározása: A céldátum meghatározása egyfajta kapaszkodó és iránymutató mind Magyarországnak mind pedig az Európai Unió számára.

A pénteki program részeként a gazdaságfejlesztésről kerekasztal-beszélgetésre is sor került. Vojnits Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság élénkítésére markáns lépéseket kell tenni, melyekből a vállalkozások is azt érezhetik, hogy gyors és tartós változásra számíthatnak, és a két legfontosabb teendőként a személyi jövedelemadó és a munkáltatói járulékok csökkentését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a szociális rendszer elemeit újra kell gondolni, főleg ott, ahol azok nem ösztönzőleg, hanem éppen ellenkezőleg hatnak a munkavállalásra. Magyarországon jelenleg mintegy 800.000 inaktív munkavállaló van, és 400.000 fő szürke, és 600.000 fő fekete foglalkoztatott dolgozik, ami a bevételi és kiadási oldalon is hangsúlyosan megjelenik. További problémaként jelölte meg, hogy a nyugdíjasokat is egy blokként kezelik, miközben itt is szükséges lenne a differenciálásra, hiszen jelentős eltérések vannak a folyósított nyugdíjak összegében és az életkörülményekben is. E mellett a családi pótlék rendszerében is változtatásokat sürgetne, hiszen mintegy 470 milliárd forintot fordít az állam évente kifizetésekre, amelynek odaítélését feltételekhez kötné a szakember. Dr. Bálint Ákos az NFÜ főigazgatója szerint a terhek és járulékok csökkentésében még jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország számára soha nem áll majd rendelkezésre olyan nagyságrendű forrás az Európai Unió részéről, mint a 2013-ig tartó időszakban, vagyis most kell konszenzust teremteni a gazdaságot és a kiadásokat érintő kérdésekben.

Felnőttképzés, versenyképesség, foglalkoztatottság
Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója az informatikai képzés jelentőségéről beszélt, bemutatva a TITAN ("Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére") Keretprogramot és annak legfontosabb célkitűzéseit. A magyar lakosság 60 százaléka számít digitálisan írástudatlannak. Drajkó László ezzel összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy a digitális írástudatlanság felszámolását célzó kezdeményezések többsége eddig jórészt a társadalmilag hátrányos helyzetűekre fókuszált, azonban ennél szélesebb körre kiterjedő programra van szükség, hiszen ahogyan azt a magas, 60 százalékos arányszám is mutatja, a probléma nem kizárólag a hátrányos helyzetű állampolgárokat érinti.

A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok képviselői és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány májusban írt alá együttműködési megállapodását a TITAN kezdeményezés felkarolásáról, melynek létrejöttét a Microsoft kezdeményezte.
A TITAN keretprogram három pillérre épül:
·    PROTEUS Program 2009-2012: Célja az IKT-szektor sokrétű szakemberhiányának mérséklése a megfelelően magas szinten és diverzifikáltan kiképzett IT-Pro szakemberek révén.
·    DIG-IT Program 2009-2012: Legfőbb törekvése a digitális gazdaság és a KKV-szektor megerősítése. Célja a magyar KKV-szektor globális versenyképességének fokozása, a döntéshozók és menedzserek IKT fókuszú üzleti továbbképzése és e-business ismereteik korszerűsítése révén.
·    DIG-IT-ALL Program 2009-2012: A program célja a digitálisan írástudatlan/informatikai alapkészséggel rendelkező munkavállalók és potenciális munkavállalók képzése és jobb munkakörökhöz, illetve munkahelyhez juttatása.

A TITAN Keretprogram egy hónapon belül kerül a kormány elé, és a tervek szerint januárban startolna, hogy a 2009-2010-ben igénybe vehető uniós forrásokat is fel tudják használni.

IVSZ Védjegy
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége tanúsító védjegy alapításával kívánja elismerni és egyben ösztönözni a Magyarországon működő informatikai vállalkozások körében az informatikai szolgáltatások minőségének fejlesztését. Bur Emma előadásában elmondta, a tanúsítás célja a szerezeti tagsághoz kapcsolódó kötelékek erősítése, a kiváló minőségű tevékenységet kifejtő tagszervezetek elismerése, tagszervezeteink ösztönzése az informatikai szolgáltatásminőség folyamatos fejlesztésére, a vállalkozói szemlélet, szervezeti és üzleti kultúra erősítése a tagszervezetek körében.

A tanúsítvány kiemelt célja a védjegyet birtokló cégek pozitív megkülönböztetése az informatikai piacon, a szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi kritériumok meghatározásával a megrendelői piac befolyásolása, és ezzel közvetetten az informatikai piac védelme, szabályozottságának, elismertségének erősítése. A tanúsítvány elnyerésére az a Magyarországon bejegyzett tagszervezet jogosult amely legalább 1 éve tagja az IVSZ-nek, nincsen fennálló tagdíj tartozása, és maradéktalanul betartja az IVSZ Etikai Kódexében foglalt feltételeket. Vállalja továbbá, hogy bemutatja, és ellenőrizhetővé teszi a Védjegy szabályzatban foglalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A tanúsítás jelenleg bejegyzés alatt áll, és 2009. január 1-jétől lehet rá pályázni.

Más iparágak és az IKT kapcsolata
Mindig hangsúlyozzuk, hogy az IKT iparág nemcsak önálló iparágként fontos, hanem inkább azért, mert az IKT technológiák használata más iparágakban hatékonyság javulást - termelékenység növekedést, az innovativitás javulását, a K+F képesség növekedését, a rugalmasság növekedését - és így versenyképesség növelést tesz lehetővé. Ennek a „szlogennek” a gyakorlatba való átültetésére kezdeményezett az IVSZ egy kerekasztal beszélgetést a MENTA programjának pénteki utolsó szekciójában.
Felvezetőjében Kátai Szabolcs, az IVSZ alelnöke, a szekció moderátora példákon keresztül azt hangsúlyozta, hogy az igazi versenyképesség növekedés akkor következhet be, ha az IKT technológiákat használó szervezetek tényleges, specifikus szükségleteihez illeszkednek a megoldások. Tehát érdemes iparáganként megvizsgálni, milyen kölcsönösen előnyös lehetőségek vannak abban, ha az IVSZ és egy-egy konkrét iparág képviselői összeülnek megkísérlik megérteni egymást és projektötleteket generálnak.
A kerekasztal beszélgetés folyamán - amelyen Duda Ernő, a Magyar Biotechnlológiai Szövetség elnöke, Takács Tibor a Lapkiadó Informatikai vezetője és a VISZ elnöke, valamint Dankovics Viktor, az EGIS informatikai vezetője vettek részt - egyetértés alakult ki abban, hogy érdemes e koncepció mentén a későbbiekben elindítani a fent felvázolt együttműködéseket.