Egy-egy új alapszoftver megjelenése mindig izgalmas fordulat, és alkalmas arra, hogy felzavarja a kialakult állóvizet. Fokozottan igaz ez akkor, ha ingyenes és nap mint nap használt alkalmazásokról van szó. A Google szeptember 2-án meglepetésszerűen kiadott saját fejlesztésű böngészője kiadásakor lendületesen kezdte elszipkázni az Internet Explorer- és Firefox-felhasználókat. Időközben azonban kiderült, hogy az egyébként ígéretes szoftver még nem érett meg arra, hogy egyenrangú vetélytársa legyen a régebben a placcon levő böngészőknek.

Az elemzők szerint nem az tántorította el az először bátran próbálkozó kísérletező kedvűeket, hogy biztonsági rést találtak a szoftverben, hiszen ez vetélytársaira is igaz, még kevésbé az a még nem bizonyított feltételezés, miszerint a Chrome fejlesztői Microsoft-kódokat törtek fel és építettek be módosított formában saját termékükbe. Egyszerűen a Firefox és az Opera megjelenése óta egyre gyorsabb és kiélezettebb versenyben a Chrome még nem tart ott, hogy igazi alternatíva legyen. A számok is ezt tükrözik, az első héten egy 40 ezer oldal látogatottságát vizsgáló felmérés szerint a felhasználók 1,4 százaléka használta a Google szoftverét, majd egy héttel később ez már csak 0,85 százalék volt, majd 0,77 százalékra csúszott vissza. Ez azonban hosszú távon semmit sem dönt el. Tény, hogy most a Firefox áll a legközelebb ahhoz, hogy megszorongassa az Internet Explorert, ám tekintve a Google fejlesztői hátterét, érdekeltségeik és erőforrásaik kiterjedtségét, valamint hatalmas anyagi hátterüket, a Chrome előtt még szép pályafutás állhat.