Megkezdte működését a genfi CERN részecskekutató központ Nagy Hadronütköztető (LHC) elnevezésű új részecskegyorsítójának számítógépes hálózata, amely a maga nemében a legnagyobb a világon.
Az LHC három kulcs-alkotóelemre épül: a részecskegyorsítóra, a részecskék viselkedését érzékelő detektorokra, valamint az adatok elemzésére szolgáló, most beindított világméretű számítógépes hálózatra. A többek között a HP, az Intel és az Oracle közreműködésével kiépített hálózat összesen 140 nagyméretű adatközpontot kapcsol össze a világ 33 országában, több mint 7000 tudós munkáját hangolva össze. A projektben részt vevő kutatók előzetes becslések szerint nagyjából 15 millió gigabájt adatot fognak évente kiértékelni, legalábbis ennyi keletkezik majd a kísérletek során. A rendszer egyelőre teszt-üzemmódban fut, azonban így is képes bármikor mintegy 50 000 munkafolyamat egyidejű elvégzésére.
Az LHC tesztelése szeptember 10-én kezdődött, azonban a részecskegyorsítót ideiglenesen le kellett állítani, mivel héliumszivárgást észleltek a föld alatt elhelyezkedő nagy gyűrűnél. A világméretű számítógépes hálózatok összehangolása egyébként korántsem számít újdonságnak a CERN kutatói számára, hiszen Tim Berners-Lee vezetésével a kutatóintézet tudósai alkották meg annak idején a világháló alapjául szolgáló HTTP és HTML internet-protokollokat, amelyeket a mai napig használunk. Eredetileg azzal a céllal tették ezt, hogy a részecskefizikai kísérleteket végző tudósok a világ minden pontján naprakészen megoszthassák egymással eredményeiket.