A szolgáltatási szektor kiterjedése és a személyek mobilitásának növekedése szükségessé teszi, hogy gépekkel biztonságosan kezelhető személyazonosítási technikák terjedjenek el, amelyekben a biometriai azonosítás hangsúlyos szerepet kap. A személy-azonosítási technológiák képességeiben várható fejlődés egyrészt az alap-eszközök képességeinek fejlődésében, másrészt az alkalmazási rendszerek komplexitásában figyelhető meg.
 
A biometriai technológiák gyors fejlődésben vannak. Kiforrott technikának mondható az arc- és az ujjlenyomat-felismerés; ehhez a háromdimenziós ábrázolás terjed a gépi rendszerekben. Gyorsan fejlődik a szem felismerése, ezen belül az írisz mintáé kiforrottabb, a retina mintázaté újabb. Kísérleti fázisban ugyan, de már megjelent a bőrtextúra, a hang és a szagminta felismerése. A mozgásmintáé általában szintén kísérleti fázisban jár, ezen belül az online aláírás érzékelése a kiforrottabb. Léteznek már arckontúr-felismerő rendszerek is, amelyek elmaszkírozott körözött személyeket is felismerhetnek arcvonásaik és mozgásuk alapján. A biometriai technológiák alkalmazásuk nemcsak megbízható, de gyors is lesz. A tárgyi eszközök is fejlődnek, egyre kódoltabban tárolják az információkat, beleértve a biometriai információkat is. Az elektronikus tárgyi személyazonosító eszközöknél a hosszú távú technológiai migrációt meg kell oldani, mivel egy-egy személy azonosításának használhatónak kell lennie kb. 100-120 évig, de a leszármazottak számára több (átlagosan 3-4) generáció adatára is szükség lehet.

A személyazonosítás terén a biometriai alkalmazások új biztonságos technológiákat kínálnak a különböző azonosítási funkcióinak integrálására. Az integrálási technológiában is számolni kell a biztonsági másolatokkal és a felhasználó sérült, cselekvőképtelen vagy öntudatlan állapotával. Az új személyazonosító technikák általánossá válásához ki kell épülniük a biometriai adatokat is tartalmazó alapregisztereknek (például ujjlenyomatot is tartalmazó anyakönyvezésnek). A nagyobb megbízhatóság érdekében multimodális biometriai jellemzőket (ujjnyomat, íriszkép, 3D-s arcábrázolás) használnak. Komoly fejlődési irányt határoz meg a változások modellezése és érzékelése. Az emberi test idővel, sérülések, betegségek következtében megváltozik, amit a rendszereknek intelligens hasonlóság-érzékeléssel kell kiszűrniük. Egyes emberek (például plasztikai sebészettel) el is változtathatják a külsejüket, és ezt a rendszereknek fel kell ismerni, valamint kezelni is kell. A viselkedési minta alapú azonosítások terjedéséhez szenzorokkal és adaptív mechanizmusokkal meg lehet tanítani a rendszereket arra, hogy egy korábban már azonosított személy vonásait, viselkedését, hanghordozását, szóhasználatát, mozgását megjegyezzék, és ezek alapján felismerjék, ha tőle nem elvárható, szokatlan viselkedést tanúsít.

A hazai helyzetről: az ujjlenyomat használata a nagybiztonságú terek beléptető rendszereinél már előfordul, vagy nemsokára elkezdődik. A géntérkép ma még elsősorban az orvosi gyakorlatban létezik, és nem személyazonosításra használják. Az Európai Unió 13/12/2004 határozatával bevezette az európai uniós útlevelek új szabványát, amelyben biometriai jellemzőket is el kell helyezni. Az útlevelekbe kötelezően be kell tenni az arckép és az ujjlenyomat biometriai adatait. A személyazonosítási technikák esetében Magyarország követő átvételt valósít meg. Hazánk az EU által előírt technikákat alkalmazza a személyi okmányokban, így az újonnan kiadott útlevelekben is. Viselkedési minta alapú azonosítás ma még hazánkban is kutatási fázisban van.