Több mint 160 használt eszköz vizsgálatával a BT, a walesi University of Glamorgan és az ausztráliai Edith Cowan University kutatói sokféle információhoz jutottak: találtak például fizetésre vonatkozó információkat, céges pénzügyi adatokat, bankszámlával kapcsolatos részleteket, bizalmas üzleti terveket, értekezletekről szóló feljegyzéseket és egészségügyi adatokat is.
A legnagyobb mennyiségű információt a leselejtezett Blackberry eszközök tartalmazták, amelyeket számos esetben védelem nélkül hagytak, dacára annak, hogy rendelkeznek beépített biztonsági funkciókkal, például titkosítással. A vizsgált eszközök 43 százaléka tartalmazott olyan információkat, amelyekből az egyéneket, illetve céges vagy bizonyos személyes adataikat azonosítani lehetett, ami jelentős veszélyt jelent mind az egyén, mind a szervezet számára. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy az szervezetek egyre inkább támogatják az ilyen jellegű eszközök használatát a növekvő számú mobil munkaerő miatt.
Miközben a mobiltelefonok sokkal kevésbé bonyolult eszközök, a megvizsgált készülékek 23 százaléka is tartalmazott elég egyéni információt ahhoz, hogy a kutatók azonosítani tudják az előző tulajdonost és munkaadóját.
Az egyik megvizsgált Blackberry eszközt például egy nagy japán társaság európai, közel-keleti és afrikai (EMEA) régiójáért felelős kereskedelmi igazgatója használta. Az eszközön visszaállítható volt a híváslista, a címjegyzék, a napló és az üzenetek, amelyekben a következő adatokat találták meg:
Dr. Andy Jones, a BT információbiztonsági kutatóinak vezetője, a felmérés vezetője a következőket mondta: „Érthetetlen, miért nem teszik meg a szervezetek a szükséges óvintézkedéseket a kézi eszközök leselejtezésekor, amikor ekkora nyilvánosságot kap mostanában a biztonság és a személyazonosság-eltulajdonítás kérdése, valamint megfelelő eszközök léteznek az információk biztonságos törlésére, Ezeknek a hétköznapi eszközöknek mostanra kifinomult digitális memóriája van, amely óriási mennyiségű bizalmas adatot képes tárolni. A cégeknek gondoskodniuk kell az adatok megsemmisítését célzó megfelelő eljárásokról és ellenőrizniük kell ezek hatékonyságát.”
Dr. Iain Sutherland, a University of Glamorgan kutatócsoportjának vezetője hozzátette: „Mostanában sok nagy cég úgy szabadul meg az elavult kézi eszközöktől, hogy jótékonysági szervezeteknek adományozza ezeket. A kutatás során fény derült rá, hogy számos ilyen szervezet az eszközök nagy százalékát olyan helyekre juttatja el, mint Kína vagy Nigéria – márpedig ezeknek a helyeknek információbiztonsági szempontból igen rossz hírük van.”
A kutatás során az is kiderült, hogy a cégek nincsenek tudatában annak, mennyi visszaolvasható adat van a mobileszközökön. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az eszközök nagy részét a forgalmazó egy mobilkommunikációs szolgáltatás részeként adta el. Amikor már nem használhatók hatékonyan (az élettartamuk általában egy és két év között van), akkor általában semmilyen vagy csak nagyon minimális értékük van, és a legtöbb esetben senki nem törődik a rajtuk tárolt adatokkal.
A megvizsgált eszközök legnagyobb részén nem történt hatékony adattörlés, emiatt viszont mind cégek, mind pedig egyének bűntények áldozatául eshetnek. A szervezetek nem tettek eleget a törvényi, szabályozási és jogi kötelezettségeiknek sem.
A kutatást a BT Centre for Information and Security Systems Research (BT információs és biztonsági rendszerek kutatóközpontja), a University of Glamorgan (Glamorgani Egyetem) és az ausztráliai Perthben található Edith Cowan University (Edith Cowan Egyetem) végezte. Az itt leírtak 161 darab eszköz vizsgálatának eredményei, amelyeket on-line aukciós oldalon és használtcikk-kereskedőknél vásároltak, illetve amelyet a SIMS Lifecycle Services adományozott a kutatás céljára.