A Nokia történetében szokatlan visszaesést a világgazdasági lassulás magyarázza. Az üzletmenet jelentősen lanyhult a fejlett piacokon. A felzárkózó piacokon továbbra is nagy volt a kereslet, de ott az olcsóbb készülékeké a főszerep a Nokia palettájáról.

Az adózott eredmény 1,087 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,563 milliárdhoz képest. A nettó bevétel 12,237 milliárd euró volt, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 7 százalékkal kevesebb a második negyedévinél. Ebbe belejátszott a harmadik negyedben még erős euró is: változatlan árfolyamon a Nokia bevétele 1 százalékkal nagyobb volt a tavalyi harmadik negyedévinél, de az idei második negyedévinél így számolva is 7 százalékkal kisebb volt.

Csökkent a készülékek átlagára: az egy évvel korábbi 82 euróhoz képest és az előző negyedévi 74 euróról 72 euróra. A finn cég igyekezett elkerülni az árversenyt, de a felzárkózó piaci árak lenyomták az átlagot.

A Nokia piaci részesedése a harmadik negyedben 38 százalékra mérséklődött a második negyedévi 40 százalékról. A cég 117,8 millió készüléket adott el; 5 százalékkal többet az egy évvel korábban 112 milliónál, 3 százalékkal kevesebbet a második negyedévi 122 milliónál. Becslése szerint az összes gyártó 310 millió készüléket adott el szerte a világon a harmadik negyedben, 8 százalékkal többet az egy évvel azelőttinél és 2 százalékkal többet a második negyedévinél.

A Nokia piaci részesedése a készülékpiacon 38 százalékra csökkent. Egy évvel korábban 39 százalékos, az idei második negyedben 40 százalékos volt a részaránya.

Tavaly a Nokia 440 millió készüléket értékesített.

A Nokia arra számít, hogy az év egészében világszerte 1,26 milliárd készüléket fognak eladni a gyártók a tavalyi 1,14 milliárdot követően, és évi átlagban növelni fogja a készülékpiaci részarányát.