A főtitkár elmondta, évente alig ezer frissen végzett szakember hagyja el a iskolákat, de ennek az ötszörösére lenne szükség. Mivel az oktatásban nem várható hirtelen létszámnövekedés, az üres álláshelyek száma a következő években tovább nő. Az üres állások betöltésére már a magyar cégek is alkalmazzák a csábítás módszerét: ma már Magyarországon is dolgoznak indiai és régióbeli, például erdélyi programozó, IT-szakemberek.
Dombi Gábor úgy vélte, a jó magyar szakemberek itthon is találnak versenyképes állásokat, s nehezen szakadnak el környezetüktől. S mivel az IT-ipar, például a szoftverfejlesztés nem féltétlenül igényli, hogy a szakember átköltözzön egy másik országba, valószínűleg távmunka végzésének ajánlatával próbálják majd elcsábítani a hazai szakembereket.
Az IT-szakemberek iránti európai keresleti konjunktúrát jól jellemzi, hogy miközben az Európai Unióban 18 millió munkanélküli van, 500 ezer betöltetlen informatikai állást tartanak nyilván. Az előrejelzések szerint e betöltetlen állások száma néhány éven belül 1,8 millióra nő. Ezzel kapcsolatban Liptay Gabriella, az Ericsson Magyarország kommunikációs igazgatója leszögezte: számukra a probléma nem mennyiségi, hanem minőségi kérdésként merül fel. Kevés ugyanis az olyan mérnök, akit a csúcstechnológiát kikísérletező kutatói területen lehet alkalmazni. A 250 kutató-fejlesztő mérnököt, ezen belül 60 kutatót alkalmazó Ericssonnak az a tapasztalata, hogy az érdekes és kreatív munkát végzőket csak nagyon nehezen tudják elcsábítani tőlük, míg a kevésbé izgalmas területen dolgozó mérnökök már néhány tízezer forintos többletjövedelmért átmennek más vállalathoz.
Gyurós Tibor, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) s egyben a Synergon Informatikai Rt. elnöke ezzel összefüggésben elmondta: Magyarország számára szintén nem csak a mérnökök itthon tartása jelent kihívást, hanem az is, hogy át tudja-e csábítani a környező országokból a jól képzett IT-szakembereket. Ez utóbbi azért is fontos, mert az ország csak akkor tud a fejlődés fő sodrába kerülni, illetve ott megmaradni, ha regionális IT-központtá válik. Gyurós Tibor kifejtette: a szakemberek itt-tartásához nem csak versenyképes jövedelem kell, az is fontos, hogy kreatív munkával bízzák meg őket, és jók legyenek a munkakörülmények. Hozzátette: a Synergont nem hagyják el a jó szakemberei, mert a vállalat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy vonzó körülményeket teremtsen számukra. Az IVSZ elnöke úgy vélte, ahhoz, hogy az országban elegendő képzett IT-szakember legyen, össze kell fognia a magánszférának, az egyetemeknek és a kormányzatnak.
Ugyanezt tartja szükségesnek Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora is: úgy vélte, hogy a probléma megoldására egy három-öt éves programot kell kidolgozni, s növelni kell az informatikus hallgatók számát. Jelenleg kétezer informatikus hallgatója van a BME-nek, s évente 400-500 végzett diák kerül a munkaerőpiacra.
Drozdy Győző, a Pannon GSM Távközlési Rt. vezérigazgató-helyettese elmondta: a gazdasági fejlődés legnagyobb gátja az, hogy nincs elegendő villamosmérnök, ezen belül IT-szakember. A rendszerváltást követően sok vállalat tönkrement, s ezért jelentős villamosmérnöki szakembertartalék alakult ki. Ezek tábora azonban gyorsan elolvadt akkor, amikor az IT-csúcstechnológiát képviselő vállalatok megtelepedtek az országban. Ahhoz, hogy a hiányt pótolni lehessen, Drozdy Győző szerint drasztikus lépésekre van szükség: egy éven belül a kétszeresére, három éven belül pedig a háromszorosára kell növelni a villamosmérnöki szakra felvett hallgatók számát. Drozdy Győző azonban hozzátette: félő, hiába növelik a többszörösére az egyetemi keretszámokat, a középiskolákból nem jelentkeznek elegen a megfelelő szakokra. Ennek hátterében pedig az áll, hogy a vezérigazgató-helyettes szerint a középiskolákban nem megfelelő a matematika, a fizika, illetve a természettudományos tárgyak oktatása.
Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország marketingigazgatója kifejtette: a jó informatikusnak már nemcsak az IT-iparhoz és a számítástechnikához kell értenie, hanem üzleti vénával és jó kommunikációs készséggel is rendelkeznie kell.