A legnagyobb mobilgyártók és bankkártyacégek még tesztelik az új technológiát, Japánban viszont már több mint 50 millió pénztárcatelefon működik. Az új eszköz használatához szükséges fejlesztések Magyarországon is elkezdődtek.
A digitális pénztárca a mobilszolgáltatások új generációjának egyik legnagyobb ígérete. Alapja az NFC (Near Field Communication, nagyjából kis hatótávolságú kommunikációként fordítható) elnevezésű vezeték nélküli mobil technológia, amely a szakmai várakozások szerint hamarosan világhódító útra indul. A Juniper Research piackutató vállalat előrejelzése szerint a jelenlegi 50 millió körüliről 2013-ra 700 millióra ugrik az NFC-képes mobilok száma.
A technológia leválthatja a bankkártyákat, hitelkártyákat, helyettesítheti a készpénzt, és múzeumba küldheti a lakáskulcsokat. Az újítás lényege a fizikai kontaktus nélküli adatátvitel a telefon és a speciális leolvasó készülék között. Az adatok cseréjéhez az eszközöket csak közelíteni kell egymáshoz, a távolság legfeljebb 10 centiméter lehet.
A japán tapasztalatok szerint az NFC biztonságos, és szinte bármilyen áru vagy szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. A technológiával felvértezett mobiltelefonnal tulajdonosa fizethet a vendéglőben, vehet mozijegyet, buszbérletet vagy parkolójegyet, és mobilgombnyomással nyithatja az elektromos zárrendszerű ajtókat.
A technológia terjedésének egyik akadálya az óvatosság, a bizalmatlanság az ismeretlen dolgokkal szemben. A pszichológiai természetű probléma fontosságára utal, hogy Japánban az ötvenmillió, alapfelszereltségében NFC-képes mobilból egyelőre csupán minden harmadikat használják fizetésre.
A pénztárcatelefon (wallet phone) terjedésének másik fő akadálya a gazdasági háttér, a mobilkommunikációs iparágat a pénzügyi szférával összekötő megoldások kezdetlegessége. "A bankok azt mondják, hogy nem kételkednek a technológiában, de a működőképes üzleti modell kidolgozása még hátravan. Ez nem kis feladat" - mondta a Reuters brit hírügynökségnek James Anderson, a Mastercard mobilüzletágának helyettes vezetője.
Japán ebből a szempontból is az élen jár. Az NTT DoCoMo, a legnagyobb japán mobilszolgáltató négy éve vezette be a pénztárcatelefon szolgáltatást. A mobilcég partnere a harmadik legnagyobb japán bank, a Sumitomo Mitsui Financial Group, egy másik mobilszolgáltató, a KDDI pedig közös bankot alapított a Mitsubishi UFJ Financial Group pénzintézettel.
"Már most pontosan látni, hogy nagy a fogyasztói igény a mobiltelefonos vásárlási-fizetési szolgáltatásokra" - mondta James Anderson. A legfogékonyabb réteg a húszas-harmincas korosztály. A piackutatások szerint ők ismerik fel a legkorábban az NFC-ben rejlő lehetőségeket, és hamar a mindennapjaik részévé válik az új technológia. "A fiatalok számára sokkal fontosabb a mobil, mint a bankkártya" - mondta a Reutersnek Gerhard Romen, a Nokia stratégiai partneri kapcsolatokat építő igazgatóságának vezetője.
További akadály, hogy korántsem lehet mindenhol mobillal fizetni, mert a leolvasó készülék is speciális. "Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy hol lehet fizetésre használni a telefont, ezért aztán bankkártyát és készpénzt is kell tartania magánál, akinek NFC-képes készüléke van. Az lenne az igazi, ha egy egész napot el lehetne tölteni úgy, hogy csak a telefon van nálunk" - mondta Romen.
Ezt a célt tűzte ki a mobilkommunikációs iparág világszervezete, a GSM Association (GSMA). A kínai Makaó félszigeten november 18-án kezdődött kétnapos GSMA Mobile Asia című kongresszuson a szervezet azt szorgalmazta, hogy 2009 közepétől a gyártók kizárólag NFC-képes készülékeket dobjanak piacra. A japán telefonokban már ma is az alapfelszereltség része az NFC, a legnagyobb gyártók közül viszont egyelőre csak a Nokia forgalmaz pénztárcatelefonokat, viszonylag magas áron.
A szabvány megalkotása azonban nem a GSMA hatásköre. Európában az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI - European Telecommunications Standards Institute) az illetékes hatóság. A technológia érettségét jelzi, hogy az ETSI már idén februárban elfogadta az NFC-alapú szolgáltatások technikai hátterét szabályozó rendszert.
A GSMA reményei szerint 2009 meghozza az áttörést az NFC-nek. A szervezet égisze alatt Európában jelenleg 15 mobilszolgáltató tervez kísérleti projekteket, és nyolc országban összesen kilenc mobilszolgáltató már teszteli is az új típusú szolgáltatásokat. Ausztrában például az A1 olyan NFC-képes modellt készül bevezetni, amelyhez jár egy vérnyomásmérő készülék. A felhasználó így az otthon mért vérnyomásadatokat azonnal továbbíthatja a telefonjára, onnan pedig továbbküldheti az orvosának. Olaszországban néhány alpesi télisport-központban már idén decemberben készülékkölcsönző kísérleti projekt indul. Az első szakaszban összesen 100 NFC-képes
Nokia készüléket kölcsönözhetnek a turisták. A telefonokkal nemcsak fizetni lehet majd, hanem például hotelszobát foglalni, és áruházi akciókról vagy a várható időjárásról tájékozódni.
Az NFC Magyarországon sem ismeretlen, több szakmai műhelyben dolgoznak a fejlesztéseken. A Motorola magyarországi leányvállalata például 2007-ben az Európai Bizottság társfinanszírozásával konzorciumot alapított a technológia tesztelésére; az olaszországi projektben pedig az RFID című szaklap közlése szerint egy NFC-re szakosodott magyar kutató-fejlesztő cég, a budapesti Alkalmazás Fejlesztési Fórum (AFF) szakértői is részt vesznek.