Az SPSS Magyarország szerint a jelenlegi pénzügyi válság idején kiemelt szerepet kapnak a hitelkockázat elemzésére és megítélésére szolgáló informatikai alkalmazások. Így a jelenlegi helyzetben kifejezetten hasznosak a cég Clementine nevű adatbányászati megoldásának azon modellezési és előrejelzési lehetőségei, amelyek segítségével a kockázatelemző szakemberek munkája a rendelkezésre álló adatokból kinyerhető legteljesebb és legátfogóbb információk felhasználását keresztül még pontosabbá és megbízhatóbbá válhat. Az SPSS szerint Clementine megoldásának használatával a kockázatelemző szakemberek munkája még pontosabbá és megbízhatóbbá válhat.
A magyarországi leányvállalat adatai alapján állítja: ugrásszerűen nő itthon is a bedőlt hitelek száma, folyamatosan romlik a fizetési fegyelem. Fél éven belül Magyarországot is utolérik a hitelválság közvetlen következményei. A válság időszakában egyre több vállalat szeretne hitelhez jutni – bármi áron. A pénzügyi szolgáltatásokat kínálóknak ezért továbbháríthatatlan felelősségük van a hitelfelvételi gyakorlat alakításában. A jelenlegi pénzügyi válság, valamint a világban és a gyengélkedő Magyarországon visszavonhatatlanul bekövetkező gazdasági recesszió a hazai bankokat és a pénzvilág egyéb szereplőit is a hitelezési gyakorlat szigorítása felé kell, hogy elmozdítsa.
A lakosság valamint a recesszió szempontjából leginkább veszélyeztetett kis-, és középvállalati szektor hitelfelvételi gyakorlatának alakításában továbbra is a pénzügyi szolgáltatásokat kínálóknak van továbbháríthatatlan felelősségük. Tehát mind saját, mind pedig ügyfeleik jövőbeni helyzete iránti elkötelezettségük megnyilvánulásaként hitelezési és kockázatkezelési tevékenységük újraértékelésére és még fegyelmezettebbé tételére kell, hogy koncentráljanak.
A megváltozott makrogazdasági környezet hatásai már elérték Magyarországot. Az egyébként stabilnak mondható háttérrel és megfelelő likviditással rendelkező bankrendszernek egy sérülékeny, devizában eladósodott gazdaságban, az árfolyamok fokozott ingadozása közepette kell folytatnia tevékenységét. A recesszióban elkerülhetetlennek tűnik a forgalom visszaesése, amelyet likviditási problémák és a fizetőképesség további romlása követ.
Mind az állami, mind pedig a vállalati szektorban költségcsökkentés, beruházás visszafogás, növekvő munkanélküliség várható, és a „túlélési stratégiák” kerülnek előtérbe. Kiemelten kockázatos ágazattá lép elő az autóipar, a kereskedem, az építőipar, a mezőgazdaság és az idegenforgalom. A legnagyobb veszteségeket ugyanakkor az árfolyammozgásoknak és egyéb hatásoknak kiszolgáltatott, pénzügyileg alacsonyabban képzett kis-, és középvállalati szektor szereplői szenvedik el. Egyértelmű tehát, hogy a hitelezési gyakorlattal összefüggésben elengedhetetlenül szükséges az eddigieknél is szigorúbb hitel-elbírálási, hitel-, és kockázatkezelési fegyelem, és az ügyfelek helyzetének és tevékenységének mélyebbre ható elemzése mellett kulcsszerephez jut a folyamat minden stádiumában napi rutinná váló monitoring rendszerek és eszközök használata.
Ezekhez a természetszerűleg szigorodó kockázatkezelési folyamatokhoz kapcsolódóan kiemelt szerepet kap a hitelkockázatok elemzésével és megítélésével foglalkozó szakemberek tevékenysége, és az azt támogató, jellemzően számítógépes eszközök, alkalmazások használata. A statisztikai és prediktív elemző megoldások szállítójának hazai képviselete, az SPSS Magyarország a közeljövőben kritikus szerepet betöltő kockázatelemzést segítő szoftveralkalmazások előtérbe kerülésére hívja fel a figyelmet.
Az alkalmazás a hitelezési jellemzőket, demográfiai adatokat és a hitelezés tárgyára vonatkozó információkat tartalmazó adatbázissal dolgozva képes kockázati szempontból rangsorolni az adott pénzintézet ügyfeleit, modellezési eljárásai segítségével megbecsülhetők úgy nevezett „hitel-bedőlési” mutatók vagy akár az ügyfélállományra vonatkozó keresztértékesítési lehetőségek. Lehetőség van például a tervezett pozitív adóslistára kerülők modellezésén keresztül a banki potenciális vagy meglévő ügyfeleket kiértékelve meghatározni a listában szereplőkre leginkább hasonlító ügyfélcsoportokat, de akár a deviza alapú hitelek forint alapúra változtatásával kapcsolatos „bedőlési” arányok változásának vizsgálatára is mód nyílik. Az alkalmazást a hiteltevékenységgel kapcsolatban használó pénzintézet az említett „application scoring” típusú értékeléseken túl úgy nevezett „behavioral scoring” modellezést is végezhet, amelynek segítségével az aktív ügyfélkör múltbeli viselkedésének momentumait (pl. fizetési pontosság) elemezve kiválaszthatóak a jövőbeni magatartást leginkább befolyásoló tényezők, és bizonyos események bekövetkezésének valószínűsége is előre jelezhető. A szakemberek további előnyként hangsúlyozzák, hogy a Clementine szoftver alkalmas a pénzügyi szektor stabilitásának védelmét célzó, Basel II néven ismert új törvényi keretszabályozás által előírt hitelkockázatok átfogó felméréséhez szükséges és kötelezően végrehajtandó tesztelések elvégzésére is.